Milyen a jó palánta? - Future of Debrecen

Milyen a jó palánta?

Naturinda

A kertészeti szezon előrehaladtával elérkezik egyik legmeghatározóbb dolog, ami döntően meghatározza a veteményeskert későbbi termés eredményességét. Ez nem más, mint a palántavásárlás. Palántát akkor vásárolunk, ha azt nem saját magunk állítjuk elő. Általában ezeknek a növényeknek (paradicsom, paprika, tojásgyümölcs, uborka stb.) a hőmérsékleti igényük nagyobb az átlagosnál, így ezek májusban ültetendők, a fagyok elmúltával.

Ezek a növények meghatározott időszakban elérhetőek a piacokon, kertészeti árudákban (májustól-július közepéig), hiszen szabad földbe csak bizonyos talaj- és környezeti hőmérséklet esetén ültethetők. 

Számos alkalommal tapasztaltam különböző városok piacain, hogy már április közepén paradicsompalántát kínálnak eladásra. Ha ilyen palántát ültetnénk el, egy késő tavaszi fagy könnyen megsértené, amit nehezen vagy egyáltalán nem tudna kinőni a növényegyed. Ráadásul növényfajonként eltérő a palántaneveléséhez szükséges időmennyiség (általában hetekben szokták kifejezni), amelyet feltétlenül meg kell kapnia, ahhoz, hogy a lentebb említendő feltételeknek megfeleljen. Ezek a palánták idővel túl fognak nyúlni, ami az elöregedésükhöz vezet.

A jó palánta ismérvei:

  • ép, sérülésektől mentes
  • növényfajra jellemző nagyságú, kompakt, nem megnyúlt
  • a meglévő lombozat haragoszöld színű
  • virágokkal nem rendelkezik (vagy maximum egy virággal)
  • a cserépből kiszedve élénk, dúsan átszőtt, fehér hajszálgyökerekkel rendelkezik 
  • erős, rugalmas szára van
  • rendelkezik sziklevéllel, ami nem fonnyadt és nem sárga
  • a levelei nem kókadtak

Csak annyi palántát vásároljunk, amennyit aznap cserépbe vagy szabadföldbe ki tudunk ültetni. Ez jelentősen javítja a megeredési arányt. A palánta ültetéséről és a praktikákról következő cikkemben fogok szót ejteni.

Remélem tudtam segíteni abban, hogy az idei palántavásárlás során mire is figyeljünk!

Eredményes kertészkedést kívánok!

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!