Mit tehetünk a pollenterhelés és az allergiás tüneteink enyhítése érdekében? - Future of Debrecen

Mit tehetünk a pollenterhelés és az allergiás tüneteink enyhítése érdekében?

Ökomenedzser

Az allergia sajnos mára a XXI. század népbetegségének mondható, mely egyre gyakoribb a fiatalabb korosztály és a gyerekek körében is. Szakértők a kiváltó okot az erősen szennyezett környezetben látják, amely csökkenti az emberi szervezet ellenálló képességét, mellette növeli az érzékenységet az „idegen” anyagokkal szemben. A Nemzeti Népegészségügyi Központ folyamatosan tájékoztatja a lakosságot a pollenterhelés emelkedéséről. Az idei korai tavasz érkezésével a pollenszezon is hamarabb elkezdődött. A fák virágzásával megemelkedik a pollen koncentrációja a levegőben, megnehezítve az allergiával küzdők mindennapjait. 

A napsütéses, száraz idő kedvez a pollenek terjedésének, azonban némi felfrissülést hoz a csapadék, amikor is a levegőben szálló és a levelekre, tárgyakra letelepedő pollenek leülepednek, lemosódnak. 

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) a 2000-es évek elejétől végzett kutatásaiban megállapította, hogy a pollenek felületén megragadnak a különböző légszennyező anyagok (pl.: korom). A pollenek felületén megtapadt koromszemcsék rákerülnek a nyálkahártyára, ott a koromból kátrány keletkezik, ami elősegíti a pollenszemcse átjutását a nyálkahártyán. A szervezet megpróbál védekezni az idegen anyag ellen, így alakul ki az allergiás reakció. (Müller Mária főorvos, 1995.) Megállapították továbbá, hogy a légszennyezésből származó illékony szerves molekulák a port ragadóssá teszik, és minél ragadósabb a por, annál több kötődik a pollen felszínére. Ilyenkor sokkal több allergén fehérje képződik a szervezetünkben, ami fokozza az allergiás tüneteket. (Rudnai Péter főorvos, 2001.)

Azonban, ha már kialakult az allergia, akkor a következő házi praktikákkal élhetünk a tünetek csökkentése érdekében:

Csalántea fogyasztása

Az egyik legjobb természetes védekező eszköz, melyet már kutatások is alátámasztottak. Napi 300 mg szárított csalánból készült tea fogyasztása segít a tünetek enyhítésében.

Ágynemű, ruhák és a hajunk

Érdemes hetente cserélni az ágyneműt, mivel a hajunkban is megtelepednek a levegő szállópor frakciói, amik áttelepedhetnek a huzatra. Az allergiásoknak a ruhákat és a cipőket sem érdemes a hálószobában tartani és cserélni, illetve a fésülködést is el kell kerülni a hálóban. 

Porszívózás és portörlés

Portörléshez mindig nedves rongyot használjunk egy csepp eukaliptusz olajjal. A nedvesség segít megkötni a port, az eukaliptusz frissít és még az atkákat is elűzi. Válasszunk HEPA szűrős porszívót, mivel ez a fajta szűrő 99,97%-os hatékonysággal szűri ki a 0,3 mikron nagyságú por részecskéket. 

Szobanövények a friss levegőért

Vannak bizonyos szobanövények, mint például az anyósnyelv, békeliliom, vagy a bambuszpálma, amelyeknek jelentős beltéri levegőminőség javító hatása van. Ezek a növények nem csak barátságosabbá és szebbé teszik otthonunkat, hanem természetes légszűrők is.

Azonban bármi mellett is döntünk az allergiánk kezelésekor, fontos, hogy hiteles és megbízható forrásból tájékozódjunk. Ha ezek ellenére tüneteink erősödnének, mindenképp szakorvos felkeresése javasolt.

Az ökomenedzser iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály, 4024 Debrecen, Piac utca 20. 211. sz. iroda 
Ökomenedzserek: Tornainé Kicsák Edit, Ulveczki Csaba
E-mail: hungairy@ph.debrecen.hu
Telefon: 06 52 511 408


HU V Az Eur¢pai Uni¢ t†rsfinansz°roz†s†va_POSU:\palfi.zsuzsa\02_LIFE_Megvalósítás\2020\E akció\Kommunikációs eszköztár\hungairylogo.png
A HungAIRy LIFE integrált projekt 2019-ben indult 10 településen, köztük Debrecenben, amelynek fókuszában az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma megoldása; a levegőminőség javítása áll. Ezt többek között emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával valósítják meg a projektben részt vevő partnerek. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen célok mentén olyan zöld felületeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztább legyen a levegő.

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!