
Erdei sétáink alkalmával minden bizonnyal találkozhatunk olyan fatuskókkal, melyek látszólag haszontalanul merednek akár az ég felé vagy éppenséggel fekve korhadnak. Ezek a holtfák azonban nem céltalanul maradtak ott, rendkívül fontos szerepet töltenek be az erdő életében! Ha közelebb merészkedünk hozzájuk, egy egészen különleges világ tárulhat fel előttünk.
Miben áll jelentőségük?
– odúlakó madarak, emlősök, kétéltűek, rovarok, denevérek vagy akár gombák találhatnak otthonra a visszamaradt fák üregeiben, odvaiban
– ezáltal biztosítják az erdei ökoszisztéma sokszínűségét, biodiverzitását
– aszályos időszakokban a holtfa képes víztartalék biztosítására is, ami más növények csírázásában hatalmas segítséget jelenthet
– élő-, búvó- és táplálkozási hely parányi lényeknek és emlősöknek egyaránt
A holtfák kérgei alatt rovarsereggel (pl.: szarvasbogár, díszbogár, cincér stb.) vagy akár fejlődő lárvákkal találkozhatunk. Az üregekben, odvakban mókusok, madarak, denevérek, békák lelhetnek menedékre. Baglyok, harkályok, cinegék vagy akár a fakuszok is szívesen választják a holtfát. A harkályok jelentős szereppel bírnak, hiszen az általuk kialakított és hátrahagyott odvak számtalan más madárfajnak jelentenek költőhelyet. Az erdei madarak 35 százaléka fészkel holtfák odvaiban. A fák felszínén – és természetesen a belsejében is – zajlik ám az élet, gombák népesítik be! Tapló, laska, fülőke – csak, hogy néhányat említsek. A taplógombák például nagyon fontos láncszemei a gépezetnek, mert a fa ligninjét bontják. Mindez jól bizonyítja, hogy milyen fontos ezen fajok szerepe a táplálékláncban, milyen összetett rendszer működik a látszólag élettelen fákban és közvetlen környezetükben.
A biodiverzitásban betöltött szerepét jól jelzi, hogy egy holt tölgyfában akár 521 rovarfajt is megszámlálhatunk, míg egy élőben csupán 169-et! Az elhalt tölgyekhez köthető a legtöbb állat- és gombafaj.
Számos tévhit él a köztudatban a holtfák kapcsán. Sokan gondolják, hogy segítik a betegségek terjedését. Ez azonban óriási tévedés! A kártevők és kórokozók ugyan jelen lehetnek, de nem gócpontok, hiszen ugyanúgy megtalálhatók ezeknek a káros fajoknak a természetes ellenségei is, melyek meggátolják a túlzott elszaporodásukat.
A holtfák jelentőségét napokig lehetne taglalni, éppen ezért fontos, hogy minél több ember megértse az élővilágban betöltött szerepüket. Ennek kiváló példája a Balaton-felvidéki Felsőörsön Varga Szabolcs, aki szívügyének érezte a holtfák sorsát. Felsőörsön útépítés miatt vágtak ki egy erdősávot, s ezen a területen a helyi természetvédő holtfaparkot alakított ki.
A debreceni Nagyerdőn is találkozhatunk holtfákkal. Ha erre téved utunk, mindenképpen nézzük meg, milyen csodavilágot is rejt magában a fa és környezete! Járjunk elöl mi is példaként és mutassuk meg másoknak ezen rejtett kincseket!
gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász
geográfus, projektmenedzser
jogi szakokleveles közgazdász
okleveles természetvédelmi mérnök
a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója
ökológus
környezetgazdálkodási agrármérnök
a Természettár vezetője
többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó
a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere
kertészmérnök
Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke
biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója
az NI Hungary Kft. vezérigazgatója
természetvédelmi mérnök
tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor
a Debreceni Egyetem adjunktusa
rádiós műsorvezető
kommunikációs szakember
a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense
a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója
önkormányzati tanácsadó
divattervező, környezettervező
Természetvédelmi mérnök
a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója
környezetmérnök, fotográfus
az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője