Nagyon is élő holtfák - Future of Debrecen

Nagyon is élő holtfák

Erdei sétáink alkalmával minden bizonnyal találkozhatunk olyan fatuskókkal, melyek látszólag haszontalanul merednek akár az ég felé vagy éppenséggel fekve korhadnak. Ezek a holtfák azonban nem céltalanul maradtak ott, rendkívül fontos szerepet töltenek be az erdő életében! Ha közelebb merészkedünk hozzájuk, egy egészen különleges világ tárulhat fel előttünk.

Miben áll jelentőségük?

– odúlakó madarak, emlősök, kétéltűek, rovarok, denevérek vagy akár gombák találhatnak otthonra a visszamaradt fák üregeiben, odvaiban

– ezáltal biztosítják az erdei ökoszisztéma sokszínűségét, biodiverzitását

– aszályos időszakokban a holtfa képes víztartalék biztosítására is, ami más növények csírázásában hatalmas segítséget jelenthet

– élő-, búvó- és táplálkozási hely parányi lényeknek és emlősöknek egyaránt

A holtfák kérgei alatt rovarsereggel (pl.: szarvasbogár, díszbogár, cincér stb.) vagy akár fejlődő lárvákkal találkozhatunk. Az üregekben, odvakban mókusok, madarak, denevérek, békák lelhetnek menedékre. Baglyok, harkályok, cinegék vagy akár a fakuszok is szívesen választják a holtfát. A harkályok jelentős szereppel bírnak, hiszen az általuk kialakított és hátrahagyott odvak számtalan más madárfajnak jelentenek költőhelyet. Az erdei madarak 35 százaléka fészkel holtfák odvaiban. A fák felszínén – és természetesen a belsejében is – zajlik ám az élet, gombák népesítik be! Tapló, laska, fülőke – csak, hogy néhányat említsek. A taplógombák például nagyon fontos láncszemei a gépezetnek, mert a fa ligninjét bontják. Mindez jól bizonyítja, hogy milyen fontos ezen fajok szerepe a táplálékláncban, milyen összetett rendszer működik a látszólag élettelen fákban és közvetlen környezetükben.

A biodiverzitásban betöltött szerepét jól jelzi, hogy egy holt tölgyfában akár 521 rovarfajt is megszámlálhatunk, míg egy élőben csupán 169-et! Az elhalt tölgyekhez köthető a legtöbb állat- és gombafaj.

Számos tévhit él a köztudatban a holtfák kapcsán. Sokan gondolják, hogy segítik a betegségek terjedését. Ez azonban óriási tévedés! A kártevők és kórokozók ugyan jelen lehetnek, de nem gócpontok, hiszen ugyanúgy megtalálhatók ezeknek a káros fajoknak a természetes ellenségei is, melyek meggátolják a túlzott elszaporodásukat.

A holtfák jelentőségét napokig lehetne taglalni, éppen ezért fontos, hogy minél több ember megértse az élővilágban betöltött szerepüket. Ennek kiváló példája a Balaton-felvidéki Felsőörsön Varga Szabolcs, aki szívügyének érezte a holtfák sorsát. Felsőörsön útépítés miatt vágtak ki egy erdősávot, s ezen a területen a helyi természetvédő holtfaparkot alakított ki.

A debreceni Nagyerdőn is találkozhatunk holtfákkal. Ha erre téved utunk, mindenképpen nézzük meg, milyen csodavilágot is rejt magában a fa és környezete! Járjunk elöl mi is példaként és mutassuk meg másoknak ezen rejtett kincseket!

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!