Örvös galambok a városban - Future of Debrecen

Örvös galambok a városban

Madaras Máté
,,Szerelmes” örvös galambok

Az utóbbi években gyakoribbá váltak az urbanizálódott örvös galambok. Egyre több embernek tűnnek fel a városi gyepeken sétálgató vagy a díszfasorokon fészkelő nagy termetű madarak. Vannak, akik örülnek nekik, és vannak, akik nem, de gyakorisága ellenére csak kevesen ismerik a fajt. Ebben a cikkben az örvös galambot szeretném bemutatni, hiszen éppen a napokban térnek haza téli szálláshelyükről.

Az örvös galamb nyíltabb erdőkben, mezőgazdasági területek fasoraiban, parkokban és kertekben is fészkel. Korábban félénk madár volt, de az utóbbi néhány évben meghódította a nagyvárosok belterületi részeit is. Debrecenben, Budapesten, és máshol is gyakori.

Fészkét fára, ritkán épületekre, vezetékekre építi. A fészek anyaga gallyakból áll, benne mindig két darab tojás van (a galambfélék mindig két tojást raknak). Szapora madár, évente kétszer költ. Utódait begytejjel táplálja – ez a galambok begyében termelődő anyag. A kifejlett madár magevő, de rügyeket, bogyókat és csigákat is eszik.

Könnyű felismerni, a legnagyobb európai galambfaj. Súlya 350-600 gramm. Nyakán fehér örv található – innen a neve –, ez a fiatal madaraknál még hiányzik. Melle borvörös.

Vonuló madár, a telet Dél-Európában tölti. A hazai egyedek főleg Olaszországban és Franciaországban telelnek. Február végén, március elején érkeznek haza. A mediterrán térségben intenzíven vadásszák. Hazánkban sem védett madár, a napraforgótáblákon kisebb károkat okozhat. Ennek ellenére sok ember szereti, mert a kertbe szokott madarak sok örömet okozhatnak a megfigyelőnek. Nagy robajjal érkezik, jellegzetes öttagú búgásával hamar felhívja magára a figyelmet. Tavasszal a nászrepülő párok repülés közben szárnyaikat összeérintik, szinte tapsolnak. A párok csak ritkán távolodnak el egymástól, gyakran szerelmespár módjára egymás mellett ülnek és csőrüket összeérintik. A tojásokon is felváltva kotlanak.

Ha segíteni akarjuk a közelünkben fészkelő örvös galambokat, akkor helyezzünk ki madáritatót. Erre a célra tökéletesen megfelel egy nagyobb cserépalátét is.

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola intézményvezető helyettese

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Szalacsi Árpád

a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója

Csatlakozz hozzánk!