Az utóbbi években gyakoribbá váltak az urbanizálódott örvös galambok. Egyre több embernek tűnnek fel a városi gyepeken sétálgató vagy a díszfasorokon fészkelő nagy termetű madarak. Vannak, akik örülnek nekik, és vannak, akik nem, de gyakorisága ellenére csak kevesen ismerik a fajt. Ebben a cikkben az örvös galambot szeretném bemutatni, hiszen éppen a napokban térnek haza téli szálláshelyükről.

Az örvös galamb nyíltabb erdőkben, mezőgazdasági területek fasoraiban, parkokban és kertekben is fészkel. Korábban félénk madár volt, de az utóbbi néhány évben meghódította a nagyvárosok belterületi részeit is. Debrecenben, Budapesten, és máshol is gyakori.

Fészkét fára, ritkán épületekre, vezetékekre építi. A fészek anyaga gallyakból áll, benne mindig két darab tojás van (a galambfélék mindig két tojást raknak). Szapora madár, évente kétszer költ. Utódait begytejjel táplálja – ez a galambok begyében termelődő anyag. A kifejlett madár magevő, de rügyeket, bogyókat és csigákat is eszik.

Könnyű felismerni, a legnagyobb európai galambfaj. Súlya 350-600 gramm. Nyakán fehér örv található – innen a neve –, ez a fiatal madaraknál még hiányzik. Melle borvörös.

Vonuló madár, a telet Dél-Európában tölti. A hazai egyedek főleg Olaszországban és Franciaországban telelnek. Február végén, március elején érkeznek haza. A mediterrán térségben intenzíven vadásszák. Hazánkban sem védett madár, a napraforgótáblákon kisebb károkat okozhat. Ennek ellenére sok ember szereti, mert a kertbe szokott madarak sok örömet okozhatnak a megfigyelőnek. Nagy robajjal érkezik, jellegzetes öttagú búgásával hamar felhívja magára a figyelmet. Tavasszal a nászrepülő párok repülés közben szárnyaikat összeérintik, szinte tapsolnak. A párok csak ritkán távolodnak el egymástól, gyakran szerelmespár módjára egymás mellett ülnek és csőrüket összeérintik. A tojásokon is felváltva kotlanak.

Ha segíteni akarjuk a közelünkben fészkelő örvös galambokat, akkor helyezzünk ki madáritatót. Erre a célra tökéletesen megfelel egy nagyobb cserépalátét is.