Szürke gém a Békás-tónál - Future of Debrecen

Szürke gém a Békás-tónál

Madaras Máté

A Békás-tó Debrecen egyik éke, különleges hangulatot teremt a Nagyerdő környékén. Emellett az élővilága is rendkívül változatos: bár mesterséges tó és invazív fajoknak is otthont ad, a jelenlétéből nemcsak a városlakók, de a környék élővilága is profitál. Szinte minden évben feltűnik itt egy-egy érdekes vízimadár: aki rendszeresen figyeli a park madárvilágát, láthatott már foltoscsőrű récét, kárókatonát, fattyúszerkőt, nagy kócsagot, dankasirályt és szürke gémet is a Békáson. A madarakat elsősorban a nagy mennyiségű díszhal vonzza, melyek a tóban találhatók, de egyes érdekes és egzotikus récefajt a környék gazdag tőkés réce állománya csábít oda. Érdekes, ahogy gyakran félénk fajok egyes egyedei hogyan vetkőzik le a nyüzsgő embertömegtől való félelmet a jobb táplálkozóhely vagy a rokon fajok társaságának közelsége miatt.

Az utóbbi hónapokban így tett egy szürke gém is. Rendszeresen megfigyelhető a Békás-tónál, ahogy halászni próbál, főként a reggeli órákban, amikor kevesebb ember jár arra. A szürke gém gyakori madár hazánkban, a leggyakoribb gémféle. Nádasokban és ártéri erdőkben költ, gyakran más gémfélékkel (bakcsóval, kócsagokkal) vegyes telepekben. Fészkét gallyakból építi, általában magasabb fák lombkoronájába. A tojó 3-6 tojást rak, melyeket 24-25 nap alatt költ ki, a fiókák 8 hetesen repülnek ki.

Tápláléka és táplálkozó területe is rendkívül változatos. Minden kisebb gerincest és gerincteleneket is elfogyaszt: megeszi a patkányt, az egeret, a békákat, gőtéket, vízi rovarokat, de pocok gradációs időben rengeteg mezei pockot, szárazabb években pedig sok sáskát is fogyaszt a mezőgazdasági területeken, legelőkön. Fő táplálékát mégis a halak jelentik, egészen változatos méretben. Ezért elsősorban a vizes területek közelségét keresi, az utóbbi években állománya azonban növekszik, és egyre gyakoribb, hogy települések, állatkertek dísztavait, halastavait látogatja. A kerti tavunk díszhalaira rászokó szürke gém ellen lehet hatásosan védekezni. A madarat semmiképpen se bántsuk, hiszen védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint. Ráadásul ő is csak élelmet keres, nem tehet arról, hogy a kisebb tavakban zsúfolódott halak könnyű zsákmányt jelentenek neki. A kisebb kerti tavak átmeneti lehálózásával, légáteresztő fóliák használatával a madár sem tud vadászni, majd pár nap után tovább áll, így sem a halakban, sem a madárban nem esik kár. A szürke gém 1-2 kg és akár 10 évig is élhet.

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!