Befőzési kisokos - Future of Debrecen

Befőzési kisokos

Duzs László

/VikLett nyomán/

Már őseink is óriási hangsúlyt fektettek ételeik tartósítására. Gondoljunk csak a büdös sajtokra, a sózásra, a cukrozásra, a füstölésre vagy épp a szárított húsokra, de folytathatnánk még a felsorolást! A tartósítás módjára azonban megannyi megoldás született, s ezek a folyamatok sokszor új ízeket adtak a különböző csemegéknek. 

A befőzési szezon kellős közepén tartunk. Már biztosan voltak pozitív és negatív tapasztalatok, de vajon tűnődtünk-e már el azon, hogy miért is „pukkanhat” fel a befőttes üveg teteje – és válik az enyészeté a tartalma. A következőkben a helyére tesszük, hogy mit, miért és hogyan csináljunk, hogy a hideg időben is élvezhessük a nyár gyümölcseit. Mióta világ a világ, osztoznunk kell táplálékainkon kisebbekkel és nagyobbakkal. Ha már a befőzésnél tartunk, akkor jobb esetben a nagyoktól kell kevéssé tartanunk, mint a kisebbektől, ezért gyümölcseink és zöldségeink védelméről nekünk kell gondoskodnunk bizonyos fizikai/kémiai módszerekkel. Ha nem voltunk elég alaposak, különböző gombák, mikróbák lephetik el a télire szánt elemózsiánkat. De hogyan is néz ki a befőzés tudományos háttere?

Kezdjük a legelején! Minden élelmiszerbiztonsági eljárás célja, hogy megakadályozzuk a nem kívánt bomlási folyamatokat, amelyek által „befőttjeink” fogyaszthatatlanná válnak. A befőzés során e kívánt hatást hőkezeléssel érjük el. A hőkezelés során nem csupán az ételt, hanem annak záródó tárolóját (befőttes üveg) is kezelnünk kell! Azonban a hőkezelésnek is vannak változói, mint például a hőmérséklet vagy az időtartam. Hogy az eltenni kívánt ételek milyen hőkezelést igényelnek, az adott étel ph-ja dönti el.

Savas ph esetén (ph<4,5) elegendő csupán 80°C feletti hőkezelés legalább 10 percig, hogy megakadályozzuk a különböző bomlási folyamatokat. Jó hír, hogy a gyümölcsök legnagyobb része – befőttjeink, lekvárjaink alapanyagai – ebbe a csoportba tartozik. A másik jó hír, hogy mivel a savanyúságok ecet hozzáadásával készülnek (és már a nevük is árulkodó lehet), szintén elérik ezt az alacsony kémhatást. 

A másik nagy csoportban azok a növények tartoznak, amelyek nem érik el a fent említett savasságot (ph>4,5). Ezeknél az alapanyagoknál elegendő az úgynevezett clostridium botulinum nevű baktériumra összpontosítanunk, hiszen anyagcsereterméke, a botulinum toxin okozza a mérgezést (ételmérgezés). A botulinum színtelen, szagtalan és az egyik legerősebb idegméreg, akár légzésbénulást is okozhat, szóval tényleg oda kell figyelni. A baktérium és maga a toxin is hőre érzékeny, és könnyen ártalmatlanítható legalább 5 percig tartó, 80°C-nál magasabb hőmérsékleten történő hőkezeléssel. Itt viszont még nincsen vége. A baktérium képes spórává alakulni, amely a hőnek sokkal ellenállóbb.

Jogos lehet a kérdés, hogy mit tehetünk, ha mi biztonságos élelmiszert akarunk előállítani. Az élelmiszeripar válasza a 6-12 másodpercig tartó, 121°C-on történő hőkezelés. Persze ez ipari körülmények mellett valósítható meg. Azonban konyhánkban nem feltétlen a hőmérséklet növelése jelentheti az egyetlen megoldást, hanem az idő és persze a tisztaság. A konyhai körülmények között is könnyen kivitelezhető, 100°C-on 40 percig tartó forralással is hasonló hatást érhetünk el. A másik dolog pedig a tisztaság. Én mindig kifőzöm vagy kigőzölöm befőzés előtt az üvegeimet is, így a kezdeti csíraszámot nagyon erősen le lehet redukálni. 

Borbélyné dr. Bacsó Viktória

Agóra Tudományos Élményközpont ügyvezetője

Tornainé Kicsák Edit

környezet biotechnológus

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

stratégiai igazgató, Debreceni Városüzemeltetési Kft.

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!