„Napelem-gyorstalpaló” - Future of Debrecen

„Napelem-gyorstalpaló”

Azt gondolom, talán már mindannyian találkozhattunk napelemekkel és talán mindannyian feltettük már a kérdést magunknak: Hogyan is működik? 

Nepelemekkel nem csupán háztetőkön találkozhatunk – gondoljunk csak a matematika órákra, ahol mindannyiunk padján ott feküdt a számológépünk egy kis fekete ablakkal a tetején. Bár az igazsághoz hozzá tartozik, hogy sokszor ez csak a dekoráció része volt, de a komolyabb darabokon egy szilíciumdarabka helyezkedett el, amely energiát termelt, így téve hosszabb élettartamúvá készülékünket.

Na, de kezdjük a legelején!

Mi is az a napelem?

A napelemcella egy fotovoltaikus elven működő eszköz, ami a napsugárzást átalakítja elektromos energiává. Más szóval: egy olyan eszköz, amely az elkektromágneses sugárzást elektromos energiává alakítja át. Ezt az elektromos energiát pedig fel lehet használni otthonunkban az elektromos berendezések működtetésére. 

Története

A napelem nem újkeletű találmány, hiszen már közel 140 év telt el azóta, hogy Charles Fritts feltaláló elkészítette az első, mai értelemben vett napelemet, mely akkor még csak 1 százalékos hatékonysággal volt képes napsugarakból elektromos áramot előállítani. Ekkor még csak kevesen látták benne azt a lehetőséget, hogy ez lesz az egyik legfőbb alternatív energiaforrásunk. A nyilvánosság csupán 1958-ban lett igazán érdeklődő, amikor az USA megépítette a Vanguard-1 műholdat, hiszen az űrben a fotovoltaikus cellák a legfőbb energiaszolgáltatók.  A napelemek ekkor még óriási beruházási költséggel rendelkeztek és a lakosság számára még messze nem voltak elérhetők. Az 1980-as évek végén, illetve az 1990-es évek elején váltak elérhetővé a lakosság számára, akkor, amikor ezt a technológiai fejlődés és az olajválság lehetővé tette, illetve megkövetelte. Ezek a cellák azonban még messze nem voltak olyan hatékonyságúak, mint mai testvéreik.

De mitől is függ a napelemek teljesítménye?

A napelem hatásfoka azt jelenti, hogy az adott napelem milyen hatékonysággal képes a napfényt elektromos energiává alakítani. Az első napelemek csupán 1%-os hatékonysággal rendelkeztek, szemben a mai rekorder 29,3%-kal. De nézzük, mely tényezők befolyásolják a napelemek teljesítményét?

Együttesen a földrajzi feltételek, az éghajlat, az aktuális évszak és a helyszínen lévő befolyásoló tényezők – ilyen például egy fa árnyéka is. A szórt fény nem szerencsés, hiszen az egyik napelemcella teljesítménye befolyásolja a többiét. A cellák egymás mellett, illetve alatt helyezkednek el a panelekben, és sorosan vannak összekötve, éppen ezért találkozhatunk azzal a jelenséggel, hogy habár az egyik cella tökéletesen működik, azonban az alatta lévő árnyékolt, így az utóbbi drasztikusan csökkenti az előbbi hatékonyságát. Éppen ezért célszerű a napelemeket tetőkre tenni, vagy olyan területekre, ahol nincsenek az energiatermelést befolyásoló tereptárgyak. A modern, smart rendszerek már optimalizálják a működést, és nem engedik, hogy több cella is az átlagosnál kevesebb energiát termeljen. Fontos tényező továbbá a napelemek dőlésszöge. Az ideális elhelyezkedés a 35 fokos déli irányú kitettség.

Mennyire „tiszta” az így megtermelt energia?

Én magam is napelemhasználó vagyok. Sziget-üzemmóddal foglalkozunk, így csak annyi energiát használhatunk, amennyit mi termelünk meg. Amikor a rendszert terveztük, fontos volt, hogy másodkézből használjunk anyagokat. Az általunk használt panelek 14 évesek, és a dőlésszög függvényében elmondhatom, hogy jelenleg is tökéletesen működnek. A gyártó általában 15 év garanciát szokott vállalni rájuk, de vannak olyan panelek, amelyek már 40 éve termelnek. Az inverterek témája már bonyolultabb. Ezek azok az eszközök, amelyek visszatáplálják a megtermelt energiát a hálózatba, illetve háztartási gépeink számára megfelelő formába hozzák azt. Az inverterek esetében sokkal rövidebb garanciát vállalnak a gyártók, mint a napelemek esetében. 

Összességében elmondhatom, hogy én 1 éve használok olyan energiát, amelyet én termelek meg. A rendszer felelős energiahasználatra nevelt, hiszen látom, mennyit fogyaszthatok. Nagyon jó érzés látni a megtermelt mennyiséget, és tudni, hogy zöld energiát használok!

Borbélyné dr. Bacsó Viktória

Agóra Tudományos Élményközpont ügyvezetője

Tornainé Kicsák Edit

környezet biotechnológus

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

stratégiai igazgató, Debreceni Városüzemeltetési Kft.

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!