Az Európai Bizottság elismeri Debrecen innovatív és fenntartható zöld törekvéseit 

Debrecen hivatalosan bekerült az Európa Zöld Fővárosa 2027 verseny legjobb tíz pályázója közé – jelentették be a 2025. június 3-án megtartott sajtótájékoztatón. Az Európai Bizottság döntése szerint a címet elnyerni vágyó városok között Debrecen jogosult lett az „Applicant City” státuszra, azaz mostantól hivatalosan is pályázó városként vehet részt a rangos versenyben. Ez egyben azt is jelenti, hogy Debrecen példaként szolgálhat más európai városok számára a zöld átállás, fenntarthatóság és környezeti innováció terén. A Bizottság a város innovatív megközelítését, következetes fejlesztéseit és szemléletformáló munkáját ismerte el ezzel.

2019-ben hirdette meg a városvezetés az új környezetpolitikát, amellyel kezdetét vette a fenntarthatóság és a zöld ügyek tekintetében az a szemléletváltás, amely megalapozta az Európa Zöld Fővárosa cím megpályázását. 

Az elmúlt évek alatt fiatal helyi szakemberekből megalakult a Zöld Munkacsoport, elindult a Future of Debrecen mozgalom, többek között 10 000 fát ültettek el a városban és már megkezdődött az újabb 10 000 fa ültetése is. A Civaqua-program keretein belül elért a víz a Tócóig, zöld buszok álltak forgalomba, a Zöld Őrszem Környezeti Ellenőrző Rendszer megkezdte a működését, esővízgyűjtő hordókat és komposztálóedényeket kaptak a debreceniek, és számos szemléletformáló esemény segítette a debreceniek zöld gondolkodásának formálását.

Kiemelkedő fontosságú a Debreceni Egyetemmel közösen kidolgozott Zöld Kódex, amely 50 fenntarthatósági intézkedést foglal össze. A kódex prioritásait maguk a debreceni polgárok rangsorolták aszerint, hogy mennyire szolgálja a jóllétüket és  milyen a város élhetőségére gyakorolt hatásuk.

Az Európa Zöld Fővárosa díjat minden évben az a város érdemli ki, amely példaértékű a környezetvédelmet támogató életmód kialakításában, különleges erőfeszítéseket tesz a környezet és az életminőség javítására, illetve fogékony a környezeti problémákat enyhítő innovációk és a fenntartható fejlődés megteremtésére. 

Papp László polgármester hangsúlyozta: „A státusz elnyerése fontos eredmény a város számára. Azt bizonyítja, hogy az Európai Bizottság elismeri Debrecen innovatív és fenntartható zöld törekvéseit, egyben követendő jó példaként állítja a többi európai város számára. Debrecen a gazdaságfejlesztésben és környezetvédelemben is a TOP 10-ben van!”

Balázs Ákos alpolgármester kiemelte: „Azon dolgozunk, hogy Debrecen egy európai színvonalú, egészséges, zöld város legyen. Az Európai Bizottság ezt ismerte el azzal, hogy bekerültünk a TOP 10 Zöld Főváros jelölt közé. A következetes munka eredményeképpen létrejött Debrecenben egy ökoszisztéma, ami együttműködésre, tudásra alapozva biztosítja a fejlődést, a biztonságot és a jóllétet; a természet és a tudás szövetségében.”

A pályázat összeállításában a Debreceni Egyetem, az EDC, a Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztálya, a Debreceni Vízmű Zrt., a TIVIZIG, a Debreceni Hőszolgáltató, valamint a Future of Debrecen szakemberei is közreműködtek. A projekt szakmai vezetői Dr. Szűcs István professzor és Andorkó Mariann voltak.

Andorkó Mariann elmondta: a pályázat hét fókuszterület részletes bemutatását írta elő. Ezek a levegőminőség, a vízgazdálkodás, a biodiverzitás, zöldterületek és fenntartható területhasználat, a hulladékkezelés és körforgásos gazdaság, a zajcsökkentés, az éghajlatváltozás mérséklése, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás. Átfogó helyzetelemzést tartalmaz a pályázat minden fókuszterület vonatkozásában, amely az aktuális adatokat, az elmúlt évek tendenciáit és a jövőre vonatkozó célértékeket mutatja be, valamint kitér a közösségek bevonásának lehetőségére és megindokolja a stratégiai alátámasztottságot is.

A sajtótájékoztatón a témafelelős szakértők ismertették azokat a zöld projekteket, amelyek az Európa Zöld Fővárosa pályázatban bemutatásra kerültek, mint példaértékű debreceni kezdeményezések. 

A “Zászlóshajó projekt” a Zöld Őrszem Környezeti Ellenőrző Rendszer, amely nemzetközi összehasonlításban is egyedülállóan innovatív és jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a város dinamikus fejlődése mellett a természeti környezet és a város lakói biztonságban legyenek.

Dr. Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja elmondta: A tudományos szakmai program egy modellértékű környezeti monitoring rendszer, amely egyaránt vizsgálja a levegő, a felszín alatti és felszíni víz, a talaj és a biodiverzitás állapotát és változásait Debrecen teljes területén. A platform adatalapú döntéstámogató rendszer tudományos alapot biztosít a város környezeti állapotának javításához, valamint az egészséges és élhető környezet biztosításához.

A jógyakorlatok közül a Civaqua-program és folytatása került bemutatásra, amely a városi vízfelületek megnövelésével és a vízvisszatartásra irányuló fejlesztésekkel a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás területén bír nagy jelentőséggel.

Dr. Tamás János, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar intézetvezetője elmondta: A célkitűzés és vízió egy kék körgyűrű létrejötte Debrecen körül, ökológiai-természeti élőhelyek rehabilitációjával, újak létrehozásával.  A sajtótájékoztató helyszíne szimbolikus, hiszen a Civaqua első ütemében létrehozott új vízfelület, a Vezér tó partján, a Zöld Őrszem mérőállomás szomszédságában vagyunk.

Jógyakorlatként mutatja be a pályázat a Future of Debrecen mozgalom szemléletformáló akcióit és a cselekvő zöld közösség hozzájárulását a város zöldítéséhez.

A Future of Debrecen mozgalom bekerülése a pályázat jógyakorlatai közé óriási megtiszteltetés – mondta el Váradi Zoltán, a Zöld Munkacsoport egyik alapítója. Hangsúlyozta: „A mozgalom hosszú távon hozzájárul a lakosság társadalmi elkötelezettségének erősítéséhez és a zöld átállás megvalósításához. Büszkék vagyunk arra, hogy aktív részesei vagyunk ennek a folyamatnak.  Részt vettünk a Zöld Kódex kidolgozásában, a Zöld Őrszem Környezeti Ellenőrző Rendszer lakosság bevonását célzó programjának kidolgozásában, közösségi faültetéseket szervezünk, a gyerekeknek edukációs programokat tartunk, ahol megismerhetik a Nagyerdő élővilágát, a helyi identitást erősítő városismereti sétákat szervezünk és még sorolhatnám.” 

Ugyancsak a jógyakorlatok között szerepel a szürkevíz-projekt. Innovációs jelentősége abban mutatkozik meg, hogy a kommunális és ipari szennyvíz korszerű technológiával történő tisztítása és újrafelhasználása olyan körforgásos vízgazdálkodási modell, amely csökkenti az ipari tevékenységek ökológiai lábnyomát, miközben hatékonyabbá teszi a vízhasználatot.

 Gorján Ferenc, a Debreceni  Vízmű Zrt. vezérigazgatója a technológiai rendszer adaptálhatóságára hívta fel a figyelmet: A rendszer moduláris felépítésű, így különböző elemei – mint például a keverőműtárgyak, puffertározók vagy a célvezetékek – rugalmasan igazíthatók bármely település vízgazdálkodási és infrastrukturális adottságaihoz.

Az Európa Zöld Fővárosa – 2027 címre pályázó városok közül tíz jutott tovább az első fordulót követően: 

• Bielsko-Biała (Lengyelország), 
• Chernivtsi (Ukrajna), 
• Debrecen (Magyarország),
• Khmelnytskyi (Ukraina), 
• Heilbronn (Németország), 
• Košice (Szlovákia), 
• Klagenfurt (Ausztria), 
• Lviv (Ukrajna),
• Rivne (Ukrajna) és 
• Ternopil (Ukrajna).

A verseny következő szakaszában:

• júliusban a független szakértői testület értékelést követően az Európa Zöld Fővárosa döntős városainak bejelentése,
• október 1-2-án Vilniusban, az Európa Zöld Fővárosa 2025 nyertesénél kerül sor a döntőre, ahol a pályázók nemzetközi zsűri előtt prezentálják a pályázatukat, 
• október 2-án  az Európa Zöld Fővárosa 2027 nyertesének bejelentése.

Gratulálunk minden pályázónak, különösen az ukrán városoknak, akik a háborús nehézségek ellenére is vállalták a zöld jövőért való versengést!