A modern fatüzelésről - Future of Debrecen

A modern fatüzelésről

Amikor települések levegőminőségéről beszélünk – különösen a téli időszakban – igencsak meghatározó, hogy a lakosság milyen fűtési rendszerrel, milyen tüzelőanyagokkal, illetve hatékonysággal fűti fel otthonát. Nem kivétel ez alól Debrecen sem!

A legrosszabb hatásfokú kályhák azok, amelyek esetén a képződő füstgázban számos, káros egészséghatással bíró gáz halmazállapotú kémiai anyag, illetve kisméretű aeroszol részecskék (hétköznapi nevén szálló por) található meg és jut ki a környezetbe, amely károsítja a saját egészségünket és a városunkban lakókét is.

Mit tehetünk, hogy ezt elkerüljük?

Legfontosabb szempontok kályhaépítéskor/kályha tervezéskor: 

Idő: Fontos, hogy az égésnek megfelelő időt adjunk arra, hogy végbe menjen a reakció, majd a füstgáznak megfelelő időt adjunk leadni a hőt.

Hőmérséklet: A minél nagyobb tűztér-hőmérséklet elengedhetetlen, hogy a hőtárolók átmelegedjenek. (Ideálisan kb. 900 °C)

Keveredés: Ahogyan az autóknál, úgy a kályháknál, kazánoknál is elengedhetetlen az éghető anyag és a levegő oxigénjének megfelelő elkeveredése a tökéletes égés érdekében.A megfelelő keveredéshez hozzájárulhatunk a helyes tűzrakással is, mely során a tűzgyújtás mindig felülről történik. Részletesen tájékozódhat erről korábbi cikkünkből.

A választott tüzelőberendezésünk hatékonysága azért is kiemelten fontos, mert Magyarországon a lakosság közel 30%-a kizárólag szilárd tüzelésű berendezéseket használ. Ezen tüzelőberendezések jelentős része azonban nem teszi lehetővé a hatékony fűtést. [1]

Milyen tüzelőberendezést válasszak otthonomba? Cserépkályhát, tömegkályhát, vagy más berendezést?

Az elmúlt néhányszáz év során kályhák és kazánok egész sorát fejlesztették ki nagyszerű kályhásmesterek és mérnökök. A hatékony tüzelőberendezések közé tartoznak a következők:


1. Kazánok: Faelgázosító kazán (Megvalósítható vele padlófűtés és központi fűtési rendszer.)

2. Cserépkályha vagy tömegkályha (Kialakítástól függően egy, vagy akár több helyiség fűtésére is szolgálhat.)

3. Légfűtéses és vizes hőcserélős kandalló (Kialakítástól függően egy, vagy akár több helyiség fűtésére is szolgálhat.)

A fenti megoldások mindegyikéhez elérhetőek modern és környezetkímélő kivitelezésű típusok, melyekkel megvalósulhat a környezetkímélő üzemmód. 

Miben különbözik a tömegkályha a hagyományos típusoktól?

2021 októberében Zágonyi Sándor kályhaépítő mester tartott előadást az általa is épített tömegkályhák előnyeiről a Polgármesteri Hivatal munkatársai számára.

Az előadáson hangsúlyozta: a cserépkályhát azoknak ajánlja, akiknek nem okoz gondot a napi két begyújtás, a magas csempefelületi hőmérséklet. Illetve akik a számtalan kályhacsempe stílus valamelyikéből szeretnék otthonuk melegét megteremteni. A tömegkályha alkalmi fűtésként nem ajánlott, de rendszeres fűtésre ez a legpraktikusabb, legkomfortosabb tüzelőberendezés. Napi egy begyújtással fűt, langyos felülettel, komfortos, egyenletes hőérzetet teremtve.

Mitől olyan hatékony?

A tömegkályhák skandináv és orosz típusainak jellemzője a másodlagos tűztér megléte, mely a kályha hatékonyságát növeli azáltal, hogy a füstgázokat a lehető leghosszabb ideig kényszeríti a hő leadására, valamint a még fellelhető éghető anyagokat áramoltatva a másodlagos tűztér segítségével elégetve ismét többlethőt tud kinyerni a kályha a tüzelőanyagból.

Kifejlesztésekor a tömegkályha alapvető gondolata tehát az volt, hogy hogyan tudunk a lehető legkevesebb fa felhasználásával a legtovább fűteni.

Mennyit segít a másodlagos tűztér?

Ehhez egy hazai kályhásmesterek által Kismaroson végzett teszt eredményei nyújtanak segítséget, ahol egy hagyományos tűzteret hasonlítottak össze egy skandináv típusú tömegkályha tűzterével. Azonos mennyiségű tüzelőanyag elégetése során mindkét típusú tűztérnél gázelemzővel mérték a kilépő füstgázokat, hogy megállapítsák az égés hatásfokát. A dán örvénykamrás tűztér (skandináv típus) a mérések szerint javította az égés hatékonyságát. Ennek az az oka, hogy a másodlagos tűztér megnöveli a keveredésre és hőleadásra rendelkezésre álló időt.

Összefoglalás és további tudnivalók:

Válasszunk az otthonunk igényeinek megfelelő környezetkímélő fűtési megoldást! 

Mindig helyesen és megfelelő tüzelőanyaggal gyújtsunk be! Erről korábbi cikkünkben olvashatsz.

Amennyiben fafűtésben gondolkozunk, válasszunk mindig az életvitelünkhöz, és az épület rendeltetéséhez illeszkedő megoldást/tüzelőberendezést!

A ház korszerűsítését mindig energetikai szakember segítségével terveztessük!

Források és további információk:

[1] https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/hazteletszinv/hazteletszinv16.pdf)

[2] https://www.macsoi.hu/

[3] http://www.hermanottointezet.hu/kornyezetbarat-fatuzeles

[4] http://www.futsokosankampany.hu/

A cikk szakmai hitelességét külön köszönjük Zágonyi Sándor tömegkályhaépítő-mesternek.

sandor.zagonyi@gmail.com

www.tuz-mester.hu

Az ökomenedzser iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály, 4025 Debrecen, Barna utca 23. 90. sz. iroda Ökomenedzser: Nagy Katalin, Fülöp Ferenc Krisztián,E-mail: hungairy@ph.debrecen.huTelefon: 06 52 511-583
U:\palfi.zsuzsa\02_LIFE_Megvalósítás\2020\E akció\Kommunikációs eszköztár\life.jpgU:\palfi.zsuzsa\02_LIFE_Megvalósítás\2020\E akció\Kommunikációs eszköztár\hungairylogo.pngA HUNGAIRY LIFE IP (LIFE17 IPE/HU/000017) projekt az Európai Unió LIFE programjának támogatásával valósul meg.A HungAIRy LIFE integrált projekt 2019-ben indult 10 településen, köztük Debrecenben, amelynek fókuszában az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma megoldása; a levegőminőség javítása áll. Ezt többek között emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával valósítják meg a projektben részt vevő partnerek. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen célok mentén olyan zöld felületeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztább legyen a levegő.

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!