Zöld döntés – 7. rész

Közlekedési döntéseink jelentősége

Magyarországon 2025 végén már 4,37 millió személyautó volt forgalomban, egy év alatt több mint 111 ezerrel nőtt az állomány. Az autózás sok ember számára az alapértelmezett közlekedési eszköz. Az, hogy mivel indulunk útnak, olyan döntés, melyet nap mint nap meghozunk. Ennek a döntésnek az összesített éghajlati hatása messze meghaladja a fogyasztói elektronika vagy az étkezési szokások terén elérhető változtatásokét, ezért a közlekedési eszköz megválasztása az egyik legnagyobb egyéni szén-dioxid-csökkentési lehetőség.

Mit mutat az összehasonlítás?

A Denkstatt Magyarország a MÁV-START megbízásából, a 2016-2020 közötti adatok alapján készített számítása szerint hazánkban egy személyautóval megtett utaskilométerre 176 gramm szén-dioxid-egyenérték jut, a vasút esetében pedig ugyanez az érték 45 gramm. A különbség közel négyszeres. Ezek ugyan nem friss mérési adatok, de a következtetés ma is érvényes:  az egy utasra jutó kibocsátás elsősorban a jármű kihasználtságától függ.

Ha egy ötszemélyes autóban egyetlen ember utazik, a jármű teljes kibocsátása erre az egy főre jut. Ha öten ülnek benne, az egy főre jutó lábnyom az ötödére csökken. A buszok ezzel szemben sok utast mozgatnak, a KSH 2025-ös adatai szerint a helyi autóbuszok országosan 905,1 millió utast szállítottak és mintegy 6,4 milliárd utaskilométert teljesítettek. Egy jól kihasznált busz utasonkénti lábnyoma ezért lényegesen kisebb, mint az egyedül közlekedő autósé.

Az elektromos autó helye a képben

Az elektromos autó egyértelmű előnye, hogy használat közben nincs közvetlen kipufogógáz-kibocsátása, és teljes éghajlati hatása annál kedvezőbb, minél alacsonyabb karbonintenzitású villamos energiával töltjük. Magyarország ebből a szempontból kedvező helyzetben van: a MEKH 2025-ös adatai szerint a hazai villamosenergia-termelés 75,6 százaléka karbonsemleges forrásból származott, ebből 40,5 százalék nukleáris, 35,1 százalék megújuló energia volt. Fontos azonban, hogy ez a hazai termelés összetétele. Magyarország a felhasznált áram jelentős részét importálja, a töltéskor ténylegesen elérhető fogyasztási mix pedig ennél valamivel kevésbé tiszta, mindez így is lényegesen kedvezőbb feltételeket teremt az elektromos autók klímalábnyoma szempontjából.

A gyártás terén az elektromos autó hátránnyal indul, mivel az akkumulátor és a jármű előállítása energiát és nyersanyagokat igényel, ezért az elektromos autó magasabb kibocsátással kezdi az életciklusát, mint egy hasonló belső égésű motorral működő jármű. Ezt a hátrányt egy alacsony karbonintenzitású villamosenergia-mix mellett viszonylag gyorsan, jellemzően néhány tízezer megtett kilométer után ledolgozza. A hazai állomány gyorsan bővül: 2024 végén nagyjából 65 ezer, 2025 végén már közel 94 ezer tisztán elektromos személyautó volt forgalomban Magyarországon, ami egy év alatt közel 44 százalékos növekedést jelent.

Az egyedüli autózás paradoxona

A legfontosabb, de legritkábban kimondott összefüggés az, hogy egy elektromos autóval egyedül közlekedő emberre számított kibocsátás rosszabb, mint egy jól kihasznált közösségi közlekedési eszközzel utazó esetében.

Ezért a valódi döntési sorrend nem egyszerűen a közösségi közlekedés, elektromos autó, benzines autó. Inkább így érdemes gondolkodni: kevesebb utazás, több gyaloglás és kerékpár, lehetőség szerint közösségi közlekedés, több utassal közlekedő autó, egyedül használt autó.

Az autó valódi ára

A közlekedési döntésnek nemcsak ökológiai, hanem gazdasági dimenziója is van. Egy személyautó teljes éves fenntartási költsége – ideértve a vételár amortizációját, az üzemanyagot, a biztosítást, a szervizt és a parkolást –, becslések szerint általában 1-2 millió forint körül van, amit érdemes összevetni az évi 100-200 ezer forintos közösségi közlekedési bérlettel.

Mikor indokolt az autó? Vannak helyzetek, ahol az autóra nincs valódi alternatíva: rossz közösségi közlekedési ellátottságú területek, éjszakai munkavégzés, kisgyerekek szállítása, nagybevásárlás vagy beteg hozzátartozó ellátása. A zöld döntés nem a teljes lemondásról szól. A környezettudatos döntéssel azt mérlegeljük, hogy valóban szükség van-e minden egyes nap az autóra, vagy csak elegendő néhány alkalommal használni. Már az is sokat számít, ha utazásainkat tudatosan szétválogatjuk aszerint, hogy melyikhez van valóban szükség autóra.

Zöld döntés

A legfontosabb kérdés az, hogy az adott úthoz melyik közlekedési eszköz a leginkább megfelelő. Ha van rá lehetőség, a jól kihasznált közösségi közlekedés kedvezőbb választás lehet, míg egy elektromos autó a belső égésű motorral működő járművekhez képest általában kisebb környezeti terheléssel jár. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy egyes utakhoz valóban szükség van-e autóra, vagy más közlekedési eszköz is kényelmesen és hatékonyan igénybe vehető. A mindennapi közlekedési szokások átgondolása és az adott helyzethez illő közlekedési eszköz megválasztása egyaránt hozzájárulhat a közlekedés környezeti hatásainak mérsékléséhez.

A Zöld döntés sorozat következő cikke az egyik legritkábban megkérdőjelezett szokást veszi górcső alá. Mikor éri meg valóban repülni Európán belül, és mikor a vonat a racionálisabb döntés?

Felhasznált források:

• KSH – A forgalomban lévő személygépkocsik száma, 2025 – https://www.ksh.hu/stadat_files/sza/hu/sza0069.html
• KSH – A helyi személyszállítás országos forgalma (helyi autóbusz), 2025 – https://www.ksh.hu/stadat_files/sza/hu/sza0021.html
• MEKH / eGov Hírlevél – Magyarország villamosenergia-termelése 2025 (75,6% karbonsemleges) – https://hirlevel.egov.hu/2026/06/14/2025-ben-a-megtermelt-villamos-energia-756-a-szarmazott-karbonsemleges-forrasbol/
• Villanyautósok.hu – Elektromosautó-állomány 2025 végén – https://villanyautosok.hu/2026/01/07/101-534-villanyautoval-zartuk-2025-ot/
• Denkstatt Magyarország – Személyszállítás karbonlábnyoma (MÁV-START megbízásából) – https://www.mavcsoport.hu/sites/default/files/upload/page/denkstatt_szakertoi_velemeny.pdf

Európai Parlament – Tények és adatok az autók CO2-kibocsátásáról – https://www.europarl.europa.eu/topics/hu/article/20190313STO31218/tenyek-es-adatok-az-autok-szen-dioxid-kibocsatasrol-infografika