Barkóscinege - az év madara 2023-ban - Future of Debrecen

Barkóscinege – az év madara 2023-ban

Madaras Máté
Hím

Az év madara programot a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) indította 1979-ben. Célja, a figyelemfelkeltés egy faj vagy fajcsoport védelmére. Az év madara védelméért a társadalom bármelyik rétege, bármelyik tagja tehet, ezért általában a lakosság szavazhatja meg, hogy melyik faj legyen az év madara. Idén, 2023-ban a barkóscinege nyerte el ezt a címet. Cikkemmel most őt szeretném bemutatni, hiszen Debrecen környéki nádasokban is találkozhatunk vele. 

A barkóscinege hazánkban gyakori madár, élőhelyét a nagyobb kiterjedésű nádasok és gyékényesek jelentik. Minden halastónál, illetve nagyobb természetes tónál elterjedt. Európai állománya kisebb, mozaikos, Ázsiában nagyobb, összefüggő területen megtalálható. A többi nádi énekesmadár fajnál színesebb, valamint nem territoriális, fajtársait megtűri, sőt, kifejezetten társas, akár 20-30 egyedből álló csapatokban is megfigyelhető, különösen télen.

Barkója csak az öreg hímeknek van, innen a faj neve, a tojók egyszerűbb külsővel rendelkeznek, a fiatal madarak háta fekete. Faroktollaik rendkívül hosszúak. Magyar neve megtévesztő, ugyanis nem valódi cinege, nem rokona a jól ismert kék vagy széncinegének, de külsőre hasonlít rájuk. Valójában a timáliafélék családjába tartozik, régebben papagájcsőrű cinegék családjaként volt ismert. Hangja jellegzetesen csilingelő, hangjának lejátszásával egészen közelre lehet csalni, de egyébként is bizalmas madár, közel engedi magához az embert.

Fészkét szereti a több éves, avasodó nádfoltokban építeni, ezért is fontos a nádasok megfelelő természetvédelmi célú kezelése. A fentiek hiányában a fiatal nádasokban is megtelepedhet. Évente általában kétszer költ, egyszerre 4-8 tojást rak. A kotlás 12-13 napig tart, a pár mindkét tagja kotlik. A fiókák 10-13 naposan hagyják el a fészket. A barkóscinege tavasszal és nyáron főként rovarokkal táplálkozik, télen pedig magvakat fogyaszt. Állandó madár, az állomány kisebb része húzódik csak délebbre, a keményebb telek megtizedelhetik állományát. A barkóscinegék súlya 12-18 gramm, a legöregebb Magyarországon gyűrűzött példány pedig 6 évig élt.

Az egyszerűbb színezetű tojó

Borbélyné dr. Bacsó Viktória

Agóra Tudományos Élményközpont ügyvezetője

Tornainé Kicsák Edit

környezet biotechnológus

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

stratégiai igazgató, Debreceni Városüzemeltetési Kft.

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!