Future of Debrecen

Bemutatkozik a 2025-ös év fája: A korai juhar (Acer platanoides)

Duzs László
A kép forrása: https://www.balatonica.hu/article/A-korai-juhar-a-2025-os-Ev-Faja

A korai juhar (Acer platanoides) nyerte el a 2025-ös év fája címet az Országos Erdészeti Egyesület szavazásán. Az évente megrendezett megmérettetés célja, hogy felhívja a figyelmet egy-egy őshonos fafaj fontosságára, és szélesebb körben terjessze a róluk szóló ismereteket az erdészeti szakemberek és a nagyközönség körében. A 2025-ös szavazás során három fafaj közül lehetett választani: a kecskefűz, a rezgő nyár és a győztes korai juhar közül. Az első helyet 825 szavazattal szerezte meg a korai juhar, amelyet a rezgő nyár 739 és a kecskefűz 684 szavazattal követett.

A korai juhar Európa-szerte elterjedt, hazánkban elsősorban a hegy- és dombvidékek üde erdeinek elegyfájaként fordul elő. Gyors növekedésű, közepes termetű fa, amely akár 25 méter magasra is megnőhet. Bár eredeti élőhelyei Nyugat-Európában az intenzív fakitermelés miatt megritkultak, parkokban, fasorokban és kertészeti alkalmazásokban változatlanul kedvelt. Magyarországon leggyakrabban a gyertyános-tölgyesekben fordul elő, ahol a hárssal és a kőrissel elegyedik. Különösen jól alkalmazkodik a városi környezethez, hiszen tűri a szennyezett levegőt, így forgalmas utak mentén is gyakran telepítik.

A korai juhar különleges szépségét nagy, ötkaréjú, papírszerű levelei adják, amelyek ősszel narancsos-aranysárga színben pompáznak. Lombfakadás előtti, sárgászöld virágzása is figyelemre méltó. Ez a korai virágzás fontos táplálékforrást biztosít a méhek számára, elősegítve a méhcsaládok tavaszi fejlődését. A fa nevét is erről a korai virágzásáról kapta. Kérge fiatal korában sima és szürke, az idő múlásával azonban sötétebbé válik és hosszanti repedések jelennek meg rajta.

A fa ipari és kertészeti felhasználása sokrétű. Kemény, rózsaszín árnyalatú fája a bútoriparban kedvelt, mivel alig zsugorodik és rendkívül tartós. Kertészeti változatait – esztétikus megjelenésük miatt – szívesen ültetik parkokba és fasorokba. Fiatalon szívgyökérzetet fejleszt, amely később erős támasztó és felszívó gyökérrendszerré alakul. Ez azonban kihívásokat is jelenthet a városi környezetben, mivel sekélyen gyökerezik, és gyökerei károsíthatják a közeli infrastruktúrát.

Az Országos Erdészeti Egyesület hangsúlyozta, hogy a korai juhar nemcsak az erdők, hanem a kertészeti és városi zöldterületek szempontjából is fontos. Az év fája cím odaítélésével a szervezet célja, hogy még szélesebb körben ismertté váljanak a fafaj előnyei és az erdei ökoszisztémákban betöltött szerepe. Az esemény egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy gondoskodjunk természeti környezetünk megóvásáról és az őshonos fajok védelméről.

Borbélyné dr. Bacsó Viktória

Agóra Tudományos Élményközpont ügyvezetője

Tornainé Kicsák Edit

környezet biotechnológus

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

stratégiai igazgató, Debreceni Városüzemeltetési Kft.

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!