
Erdei sétáink alkalmával minden bizonnyal találkozhatunk olyan fatuskókkal, melyek látszólag haszontalanul merednek akár az ég felé vagy éppenséggel fekve korhadnak. Ezek a holtfák azonban nem céltalanul maradtak ott, rendkívül fontos szerepet töltenek be az erdő életében! Ha közelebb merészkedünk hozzájuk, egy egészen különleges világ tárulhat fel előttünk.
Miben áll jelentőségük?
– odúlakó madarak, emlősök, kétéltűek, rovarok, denevérek vagy akár gombák találhatnak otthonra a visszamaradt fák üregeiben, odvaiban
– ezáltal biztosítják az erdei ökoszisztéma sokszínűségét, biodiverzitását
– aszályos időszakokban a holtfa képes víztartalék biztosítására is, ami más növények csírázásában hatalmas segítséget jelenthet
– élő-, búvó- és táplálkozási hely parányi lényeknek és emlősöknek egyaránt
A holtfák kérgei alatt rovarsereggel (pl.: szarvasbogár, díszbogár, cincér stb.) vagy akár fejlődő lárvákkal találkozhatunk. Az üregekben, odvakban mókusok, madarak, denevérek, békák lelhetnek menedékre. Baglyok, harkályok, cinegék vagy akár a fakuszok is szívesen választják a holtfát. A harkályok jelentős szereppel bírnak, hiszen az általuk kialakított és hátrahagyott odvak számtalan más madárfajnak jelentenek költőhelyet. Az erdei madarak 35 százaléka fészkel holtfák odvaiban. A fák felszínén – és természetesen a belsejében is – zajlik ám az élet, gombák népesítik be! Tapló, laska, fülőke – csak, hogy néhányat említsek. A taplógombák például nagyon fontos láncszemei a gépezetnek, mert a fa ligninjét bontják. Mindez jól bizonyítja, hogy milyen fontos ezen fajok szerepe a táplálékláncban, milyen összetett rendszer működik a látszólag élettelen fákban és közvetlen környezetükben.
A biodiverzitásban betöltött szerepét jól jelzi, hogy egy holt tölgyfában akár 521 rovarfajt is megszámlálhatunk, míg egy élőben csupán 169-et! Az elhalt tölgyekhez köthető a legtöbb állat- és gombafaj.
Számos tévhit él a köztudatban a holtfák kapcsán. Sokan gondolják, hogy segítik a betegségek terjedését. Ez azonban óriási tévedés! A kártevők és kórokozók ugyan jelen lehetnek, de nem gócpontok, hiszen ugyanúgy megtalálhatók ezeknek a káros fajoknak a természetes ellenségei is, melyek meggátolják a túlzott elszaporodásukat.
A holtfák jelentőségét napokig lehetne taglalni, éppen ezért fontos, hogy minél több ember megértse az élővilágban betöltött szerepüket. Ennek kiváló példája a Balaton-felvidéki Felsőörsön Varga Szabolcs, aki szívügyének érezte a holtfák sorsát. Felsőörsön útépítés miatt vágtak ki egy erdősávot, s ezen a területen a helyi természetvédő holtfaparkot alakított ki.
A debreceni Nagyerdőn is találkozhatunk holtfákkal. Ha erre téved utunk, mindenképpen nézzük meg, milyen csodavilágot is rejt magában a fa és környezete! Járjunk elöl mi is példaként és mutassuk meg másoknak ezen rejtett kincseket!
Agóra Tudományos Élményközpont ügyvezetője
környezet biotechnológus
gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász
geográfus, projektmenedzser
jogi szakokleveles közgazdász
okleveles természetvédelmi mérnök
a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója
ökológus
környezetgazdálkodási agrármérnök
a Természettár vezetője
többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó
a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere
kertészmérnök
Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke
biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója
az NI Hungary Kft. vezérigazgatója
természetvédelmi mérnök
tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor
a Debreceni Egyetem adjunktusa
rádiós műsorvezető
kommunikációs szakember
a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense
a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója
stratégiai igazgató, Debreceni Városüzemeltetési Kft.
divattervező, környezettervező
Természetvédelmi mérnök
a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója
környezetmérnök, fotográfus
az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője