Nagyon is élő holtfák - Future of Debrecen

Nagyon is élő holtfák

Erdei sétáink alkalmával minden bizonnyal találkozhatunk olyan fatuskókkal, melyek látszólag haszontalanul merednek akár az ég felé vagy éppenséggel fekve korhadnak. Ezek a holtfák azonban nem céltalanul maradtak ott, rendkívül fontos szerepet töltenek be az erdő életében! Ha közelebb merészkedünk hozzájuk, egy egészen különleges világ tárulhat fel előttünk.

Miben áll jelentőségük?

– odúlakó madarak, emlősök, kétéltűek, rovarok, denevérek vagy akár gombák találhatnak otthonra a visszamaradt fák üregeiben, odvaiban

– ezáltal biztosítják az erdei ökoszisztéma sokszínűségét, biodiverzitását

– aszályos időszakokban a holtfa képes víztartalék biztosítására is, ami más növények csírázásában hatalmas segítséget jelenthet

– élő-, búvó- és táplálkozási hely parányi lényeknek és emlősöknek egyaránt

A holtfák kérgei alatt rovarsereggel (pl.: szarvasbogár, díszbogár, cincér stb.) vagy akár fejlődő lárvákkal találkozhatunk. Az üregekben, odvakban mókusok, madarak, denevérek, békák lelhetnek menedékre. Baglyok, harkályok, cinegék vagy akár a fakuszok is szívesen választják a holtfát. A harkályok jelentős szereppel bírnak, hiszen az általuk kialakított és hátrahagyott odvak számtalan más madárfajnak jelentenek költőhelyet. Az erdei madarak 35 százaléka fészkel holtfák odvaiban. A fák felszínén – és természetesen a belsejében is – zajlik ám az élet, gombák népesítik be! Tapló, laska, fülőke – csak, hogy néhányat említsek. A taplógombák például nagyon fontos láncszemei a gépezetnek, mert a fa ligninjét bontják. Mindez jól bizonyítja, hogy milyen fontos ezen fajok szerepe a táplálékláncban, milyen összetett rendszer működik a látszólag élettelen fákban és közvetlen környezetükben.

A biodiverzitásban betöltött szerepét jól jelzi, hogy egy holt tölgyfában akár 521 rovarfajt is megszámlálhatunk, míg egy élőben csupán 169-et! Az elhalt tölgyekhez köthető a legtöbb állat- és gombafaj.

Számos tévhit él a köztudatban a holtfák kapcsán. Sokan gondolják, hogy segítik a betegségek terjedését. Ez azonban óriási tévedés! A kártevők és kórokozók ugyan jelen lehetnek, de nem gócpontok, hiszen ugyanúgy megtalálhatók ezeknek a káros fajoknak a természetes ellenségei is, melyek meggátolják a túlzott elszaporodásukat.

A holtfák jelentőségét napokig lehetne taglalni, éppen ezért fontos, hogy minél több ember megértse az élővilágban betöltött szerepüket. Ennek kiváló példája a Balaton-felvidéki Felsőörsön Varga Szabolcs, aki szívügyének érezte a holtfák sorsát. Felsőörsön útépítés miatt vágtak ki egy erdősávot, s ezen a területen a helyi természetvédő holtfaparkot alakított ki.

A debreceni Nagyerdőn is találkozhatunk holtfákkal. Ha erre téved utunk, mindenképpen nézzük meg, milyen csodavilágot is rejt magában a fa és környezete! Járjunk elöl mi is példaként és mutassuk meg másoknak ezen rejtett kincseket!

Borbélyné dr. Bacsó Viktória

Agóra Tudományos Élményközpont ügyvezetője

Tornainé Kicsák Edit

környezet biotechnológus

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

stratégiai igazgató, Debreceni Városüzemeltetési Kft.

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!