Ne etessük a vízimadarakat! - Future of Debrecen

Ne etessük a vízimadarakat!

Madaras Máté

A tél rengeteg lehetőséget ad a madarak védelmére, megsegítésére. Ilyenkor is lehet kiakasztani madárodúkat. A hideg téli estéken a cinegék benne éjszakáznak, megszokják, és tavasszal nagyobb eséllyel költenek benne. Fontos a téli madáritatás is, elég, ha csak naponta pár órára jégmentesíteni tudjuk az itatót. Télen nem takarja a fákon és bokrokon lévő fészkeket a lombkorona, így a madaraknak segítség az is, ha télen (és csak ilyenkor!) a fészkeket levesszük a fa- és bokorágakról, így tavaszra felszabadulnak a legjobb ágvillák. A kistestű énekesmadarak különben sem foglalják el újra tavalyi fészkeiket. 

A legismertebb téli madárvédelmi tevékenység a téli madáretetés. Minden korosztály élvezi a magok körül nyüzsgő tollasok látványát. A madáretetés legfontosabb szabálya a rendszeresség, ha elkezdtük, akkor az adott télen ne hagyjuk abba. Nyáron semmiképp se etessük a madarakat! Ugyanilyen fontos az is, hogy mivel etetünk. A legjobb a sótlan, nem pörkölt, fekete napraforgó, illetve a lágyevőknek a félbevágott alma és az összetört faggyúgolyó. Más eleséget nem ajánlok.

A tél sok állat számára kemény megpróbáltatás, ám a hazai madárfajok kiválóan alkalmazkodtak hozzá, a madáretetés nagy segítség nekik, de elsősorban miattunk, emberek miatt van. Kiváló környezeti nevelési tevékenység ugyanis egy-egy gyerekcsoporttal az etetők feltöltése, az éhes vendégek megfigyelése és meghatározása. A meleg lakásból az ablakon át kinézve nagy élmény lehet a madáretető figyelése, tehát a fő indok a saját szórakoztatásunk, hiszen az énekesmadaraink kibírnák a telet etetés nélkül is.

Különösen igaz ez a vízimadarakra, melyek a városi dísztavak, illetve más természetes tavaink körül nagy számban gyülekeznek. Récék, hattyúk, szárcsák, sirályok keresik a partokon és a vízben téli táplálékukat. Az ő etetésük viszont nemcsak felesleges, hanem kifejezetten káros is! A nem megfelelő táplálék (kenyér, kifli, péksütemények, édességek) miatt a vízimadarak szárnya a hirtelen izomtömeg növekedés végett eltorzul, így életképtelenek lesznek. Kialakulhat az úgynevezett angyalszárny betegség is, mely röpképtelenné teszi a madarat, de a bélgyulladás is gyakori, felborulhat a bélflóra rendje. A vizek tisztaságának sem tesz jót az el nem fogyasztott táplálék, az ugyanis lesüllyed, növeli a tó szerves anyag tartalmát, így könnyebben poshad be a víz. A sok táplálék nagy mennyiségű madarat vonz, a víz pedig jó szállító közege a különböző betegségeknek (pl.: madárinfluenza), mely nagyobb madártömegeket veszélyeztethet. Összefoglalva tehát, bár a jószándék vezérel minden madarat etető embert, de a vízimadarak etetésétől tartózkodjunk, csak ártunk vele. Debrecenben a Békás-tó érintett ebben a témában, így arra kérem a kedves olvasót, ne etesse az ottani récéket és más madarakat.

Borbélyné dr. Bacsó Viktória

Agóra Tudományos Élményközpont ügyvezetője

Tornainé Kicsák Edit

környezet biotechnológus

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

stratégiai igazgató, Debreceni Városüzemeltetési Kft.

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!