Vándorsólyom Debrecenben - Future of Debrecen

Vándorsólyom Debrecenben

Madaras Máté

A nagyvárosok, települések sajátos madárvilággal rendelkeznek, mivel a különböző típusú élőhelyeken előforduló fajok is megtalálják életfeltételeiket az ember által épített környezetben is. Gondoljunk bele, hogy például egy toronyház vagy más nagyobb épület semmiben sem különbözik egy sziklás hegységtől a madarak szemében, megtalálhatóak rajtuk azok a kiszögellések, párkányok, melyek a ragadozók számára megközelíthetetlen magasságokban vannak, emiatt a magashegységek sziklafalain élő fajok is megtalálhatóak a nagyvárosokban is. A házi rozsdafarkú, a sarlósfecske, a vörös vércse, a füsti és molnárfecske, a házi veréb és a vándorsólyom is ilyen környezethez alkalmazkodott és terjedt el a városokban.

A vándorsólyom kifejezetten ritka fészkelő hazánkban, sőt, egyszer már ki is pusztult a rovarölő vegyszerek, főként a DDT miatt. A vegyszerek ugyanis felhalmozódtak a rovarokat fogyasztó énekesmadarak szervezetében, melyekkel pedig a sólymok táplálkoznak. Az utóbbi néhány évtizedben azonban visszatelepült. Télen gyakoribb, ekkor ugyanis vándorló fiatal madarak és északabbról érkező társaik is hozzánk látogatnak. Minden nagyvárosban megfigyelhető egy-egy egyed. Hazánkban még nem nevezhető fészkelő városi fajnak, leginkább a középhegységek sziklafalain és hollófészkein költ. Debrecenben is rendszeres téli vendég, főként a belváros feletti légtérben lehet megfigyelni, gyakran vadászat közben.

Táplálékát madarak jelentik, megfogja a kis énekeseket épp úgy, mint a seregélyt, rigót, bíbicet. Fő tápláléka viszont a galamb, a városokban is leginkább az elvadult parlagi galambokra vadászik. Zsákmányát gyakran zuhanórepüléssel kapja el, fölé száll, majd nagy sebességgel zuhanva gyakorlatilag lerúgja a levegőből. Sebessége ekkor meghaladhatja a 300 km/órát, ezzel a teljesítményével pedig hivatalosan is a Föld leggyorsabb állatfaja.

Teste áramvonalas, tökéletesen alkalmazkodott a levegőben való gyors vadászathoz. A vándorsólyom közepes termetű madár, egy vércsénél nagyobb, de egy egerészölyvnél kisebb. Az öreg madarak ezüstszürkék, mellük erősen pettyezett, a fiatalok barnásak. A hímek kisebbek a tojóknál, súlyuk 750-1200 gramm. Akár 15 évig is élhetnek.

Borbélyné dr. Bacsó Viktória

Agóra Tudományos Élményközpont ügyvezetője

Tornainé Kicsák Edit

környezet biotechnológus

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

stratégiai igazgató, Debreceni Városüzemeltetési Kft.

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!