Mi a hőszigethatás és mit tehetünk ellene? – Future of Debrecen

Mi a hőszigethatás és mit tehetünk ellene?

Ökomenedzser

Lakókörnyezetünket sokféleképpen alakíthatjuk úgy, hogy az megfeleljen a mindennapi igényeinknek. Gyakran burkolunk le kisebb-nagyobb területeket a kertben, hogy kényelmes parkolóhelyet, garázst, kerti tárolót vagy éppen sütögetésre alkalmas helyet alakítsunk ki. Ezek a megoldások praktikusak lehetnek, de érdemes arra is figyelnünk, hogy a kertből mennyi marad meg zöldfelületnek. A növényzettel borított és a burkolt területek aránya ugyanis nemcsak a kert megjelenését, hanem közvetlen környezetünk hőmérsékletét is befolyásolja.

A nagy kiterjedésű burkolt felületek különösen a nyári hónapokban éreztetik a hatásukat. A beton, az aszfalt és a térkő napközben elnyeli a napsugárzás hőjét, majd fokozatosan visszaadja azt a környezetének. Ha a környéken kevés a fa és a növényzet, a levegő könnyebben felmelegszik, és a hőség tartósan megmaradhat az utcákon, a kertekben és az épületek között. Ezt a jelenséget nevezzük hőszigethatásnak. Amikor tehát a kertünk egy részét leburkoljuk, azzal mi is hozzájárulhatunk a kialakulásához. Nem kell azonban lemondanunk a kényelmesen használható kertről: a burkolt felületek tudatos kialakításával és a zöldterületek megőrzésével sokat tehetünk azért, hogy otthonunk környezete a forró napokon is kellemesebb maradjon. Zöldfelületeink nemcsak a beárnyékolt terület felszínközeli hőmérsékletének csökkentésével, hanem a pormegkötés révén is hozzájárulnak a hőszigethatás oldásához.

A fák árnyékoló hatásának befolyása a felszíni hőmérsékletre
Kép: unideb.hu

Nem elhanyagolható akár csak egy fa, vagy kisebb növényfolt szerepe sem a levegőminőség javításáért folytatott küzdelemben. Magánemberként sincs megkötve a kezünk: az erkély virágosítása, tetőkert és zöldfalak létesítése, a kert kialakításának és fenntartási módjának helyes megválasztása mind meghatározó lépések egy élhetőbb város irányába. A cikkfolyam következő részeiben a kerti térre helyezve a hangsúlyt áttekintjük, mik azok az eszközök, melyek akár kis költség mellett is a levegőminőség javítását, s végeredményben egy stabilabb és ellenállóbb ökoszisztéma kialakulását szolgálják.

Források:

Cikkünk szerzője Csurgay Veronika, a HungAIRy LIFE IP projekt debreceni ökomenedzsere.

A HungAIRy LIFE integrált projekt 2019-ben indult 10 településen, köztük Debrecenben, amelynek fókuszában az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma megoldása; a levegőminőség javítása áll. Ezt többek között emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával valósítják meg a projektben részt vevő partnerek. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen célok mentén olyan zöld felületeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztább legyen a levegő.

Borbélyné dr. Bacsó Viktória

Agóra Tudományos Élményközpont ügyvezetője

Tornainé Kicsák Edit

környezet biotechnológus

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

stratégiai igazgató, Debreceni Városüzemeltetési Kft.

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!