Future of Debrecen
2026.09.30.
Mitől függ otthonunk környezeti terhelése?
Sokak számára a családi ház az ideális otthon: saját kert, több tér, nyugalom és nagyobb függetlenség. Mások a társasházi vagy lakótelepi lakás kényelmét és kisebb fenntartási igényét értékelik. De vajon melyik kedvezőbb a környezetnek?
A választ nem érdemes leegyszerűsíteni arra, hogy a lakás biztosan zöldebb, a családi ház pedig szükségszerűen pazarlóbb. Az otthonunk környezeti terhelését számos tényező együtt alakítja: az épület mérete és energetikai állapota, a fűtés és hűtés módja, az ingatlan elhelyezkedése, a közlekedési lehetőségek és természetesen a mindennapi életmódunk. A fizikai paraméterek mellett legalább ilyen fontos, hogyan használjuk és üzemeltetjük az otthonunkat.
Energiafelhasználás: nem mindegy, mit és hogyan fűtünk
A hazai ingatlanok állapota energetikai szempontból nagyon különböző. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) modellalapú becslése szerint 2022-ben a magyar lakásállomány átlagos, fajlagos éves primer energiaigénye 274 kWh/m² volt, illetve az újabb energetikai számítási rendszer szerint 285 kWh/m². Fontos, hogy ezek nem a háztartások ténylegesen mért energiafogyasztási adatai, hanem a lakásállomány energiaigényére vonatkozó becslések. Ezért egy konkrét lakás vagy családi ház várható fogyasztását ezekből önmagában nem lehet megállapítani.
A KSH számításai szerint a családi házak fajlagos energiaigénye átlagosan 65%-kal magasabb volt, mint a többlakásos épületek lakásaié. Ez a teljes vizsgált lakásállományra vonatkozó becslés, amely egyaránt tartalmaz korszerűtlen épületekre és korszerű ingatlanokra jellemző adatokat is.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy statisztikai szinten a családi házak energiaigénye jellemzően magasabb, de ebből nem következik, hogy minden családi ház energiafaló, vagy minden társasházi lakás takarékos. Egy korszerűen szigetelt, jól megtervezett, hatékony fűtési rendszerrel működő családi ház energiaigénye jóval kisebb lehet egy rossz állapotú, korszerűtlen fűtésű lakásénál. Ugyanígy egy társasházi lakás energetikai teljesítményét is jelentősen befolyásolja az épület szigetelése, a nyílászárók állapota, a fűtési rendszer és a lakás elhelyezkedése. Az sem mindegy, hányan laknak az ingatlanban, mekkora területet fűtenek vagy hűtenek, illetve milyen hőmérsékletet tartanak.
Fontos tényező tehát, hogy mekkora energiaigénnyel jár az otthon fenntartása a benne élők igényei mellett.
A megosztott falak előnye – mit mond a fizika?
A társasházi lakások egyik energetikai előnye a kisebb külső határoló felület lehet. Egy közbenső emeleti lakás több oldalról fűtött szomszédos lakásokkal érintkezhet, így kisebb felülete van kitéve a külső hőmérsékletnek.
Egy önálló családi háznál ezzel szemben külső falak, a tető, valamint a talajjal érintkező szerkezetek határolják a fűtött teret. Ezeken keresztül – a szerkezetek kialakításától és szigetelésétől függően – jelentős hőveszteség alakulhat ki.
Hasonló szempontok nyáron is érvényesülnek, bár a túlmelegedésnél a tájolás, az árnyékolás, az ablakok mérete és kialakítása, valamint a szellőztetés is fontos szerepet játszik. Ez az egyik oka annak, hogy a többlakásos épületek lakásainak fajlagos energiaigénye sok esetben kedvezőbb. De itt sincs automatikus szabály: egy szélső lakás, egy rosszul szigetelt épület vagy egy korszerűtlen fűtésű lakás energiaigénye magas lehet. Ugyanakkor egy jól megtervezett, kompakt, megfelelően szigetelt családi ház is lehet kifejezetten energiahatékony.
A fizika adhat előnyt a társasházi lakásoknak, de az épület műszaki állapota és gépészeti kialakítása legalább ilyen fontos.
A rejtett lábnyom: hogyan közlekedünk otthonról?
Az otthon környezeti mérlegét nemcsak maga az épület, hanem annak elhelyezkedése és az onnan induló mindennapi utazások is alakítják.
A közlekedés környezeti hatását nem az ingatlan típusa határozza meg, hanem elsősorban az elhelyezkedése, a közlekedési lehetőségek és az utazási szokások. Ugyanakkor a családi házas és a társasházi beépítés eltérő településszerkezettel járhat, ami közvetve az autóhasználatra és a közlekedési kibocsátásokra is hatással lehet. Egy városközponti vagy a közösségi közlekedési hálózatba jól bekapcsolt városrészben található otthonból sok mindent elérhetünk gyalog, kerékpárral vagy közösségi közlekedéssel. Egy távolabbi kertvárosi vagy agglomerációs házból viszont hosszabb utazásra lehet szükség a munkába járáshoz, az iskolához vagy a bevásárláshoz. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden kertvárosi életforma autófüggő. Jó vasúti vagy buszos kapcsolattal rendelkező agglomerációs településen akár autó nélkül is kényelmes lehet az élet. Más esetben viszont a közösségi közlekedés hiánya rendszeres autóhasználatra kényszerítheti a háztartást. Az autóhasználat környezeti hatása egy sokat autózó háztartásnál akár az otthon üzemeltetéséhez kapcsolódó kibocsátás nagyságrendjét is elérheti. Ez azonban korántsem általános szabály: függ az éves futásteljesítménytől, a jármű típusától, az utazások számától és az otthon energiaellátásától is.
Egy otthon környezeti mérlegét tehát az ott lakók mindennapi utazásai is befolyásolják.
Területhasználat és infrastruktúra: a város szerkezete is számít
A kertvárosi terjeszkedés nem csupán az egyéni közlekedési szokásokon keresztül hat a környezetre.
Az alacsonyabb beépítési sűrűségű településrészeken nagyobb területen kell kiépíteni és fenntartani az utakat, közműveket és egyéb infrastruktúrát. Az iskolák, egészségügyi intézmények és más szolgáltatások elérhetősége szintén összefügg azzal, hogyan épül fel egy település. A városi terjeszkedés emellett mezőgazdasági területeket és természetes élőhelyeket is átalakíthat, illetve növelheti a burkolt felületek arányát. A sűrűbb, jól megtervezett városi beépítés elősegítheti a meglévő infrastruktúra hatékonyabb kihasználását, valamint a közösségi közlekedés és a helyi szolgáltatások jobb elérhetőségét.
Ez persze nem jelenti azt, hogy minden társasházi fejlesztés környezetbarát, vagy hogy minden kertvárosi ház szükségszerűen nagyobb környezeti terhelést okoz. A helyszín, a beépítés módja, a meglévő infrastruktúra és annak kihasználtsága egyaránt számít.
Mit jelent valójában egy energiahatékony új épület?
Az új épületek energiahatékonyságára vonatkozó magyar szabályozás az elmúlt években jelentősen változott.
A korábban sokat idézett, közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó 100 kWh/m²/év primer energiaigény és legalább 25%-os megújuló energia-részarány nem tekinthető minden új épületre automatikusan érvényes, jelenlegi követelménynek. A hatályos szabályozásban az energiahatékonyság mellett a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás csökkentése is fontos szempont. Az egyes követelmények az alkalmazandó szabályozástól, az épület jellemzőitől és az adott eljárástól is függhetnek. A vásárló számára ezért az egyik leghasznosabb információ az ingatlan energetikai tanúsítványa, a rendelkezésre álló tényleges fogyasztási adatok és a fűtési rendszer ismerete.
Ezekből sokkal többet tudhatunk meg egy otthon várható energiaigényéről, mint pusztán abból, hogy családi házról vagy társasházi lakásról van szó.
Milyen otthon illik egy kisebb lábnyomú életmódhoz?
A családi ház és a társasházi lakás összehasonlításakor érdemes több szempontot együtt vizsgálni:
Egy felújított, jól megközelíthető társasházi lakás összességében kisebb környezeti terheléssel járhat, mint egy városközponttól távoli elhelyezkedésű, nagy energiaigényű családi ház. De egy korszerű, energiahatékony, jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező családi ház is lehet alacsony környezetterhelésű otthon. Az összehasonlítás akkor igazán pontos, ha nemcsak az épület üzemeltetését, hanem az építéshez felhasznált anyagokat, az épület fenntartását és felújítását, az infrastruktúrát, a területhasználatot és a közlekedést is figyelembe vesszük. Ezek együtt adják az ingatlan teljes életciklusának környezeti mérlegét.
Zöld döntés
Nincs mindenki számára egyformán ideális, automatikusan legzöldebb ingatlantípus. A környezeti terhelést az épület adottságai, az energiaellátás, a lakók életmódja, a lakóhely elhelyezkedése, a közlekedési lehetőségek és az ingatlanhoz kapcsolódó infrastruktúra együtt alakítják. Ha kertes házban szeretnénk élni, a jó hőszigetelés, a korszerű fűtési rendszer és a használható közösségi közlekedés sokat javíthat a környezeti mérlegen. Ha társasházi lakást választunk, az energetikai állapot, a lakás elhelyezkedése, az épület műszaki jellemzői és a mindennapi közlekedési lehetőségek ugyanúgy fontosak.
A zöldebb otthon tehát nem egyszerűen egy ingatlantípus kérdése. Inkább arról szól, hogy az otthonunk mennyi energiát és erőforrást igényel, hogyan kapcsolódik a környezetéhez.
A Zöld döntés sorozat utolsó cikke a saját energiatermelés kérdését járja körül: mikor éri meg napelemet felszerelni, mit jelent valójában a zöld áramszolgáltató és mi az energiatárolás szerepe itthon?
Felhasznált források:
