A növények beszélő, emlékező, érző lények? - Future of Debrecen

A növények beszélő, emlékező, érző lények?

Changemaker

Emlékszem pár éve még azon a híren csodálkoztunk a barátaimmal, hogy a növények kémiai vegyületek révén képesek a kommunikációra egymás között. Talán úgy képzeltem el ezt, mint a vezetékes internetet. Csak a növények esetén a vezeték a gyökereikhez kapcsolódó gombafonalak voltak, a messenger üzenet pedig a magukból kibocsátott kémiai vegyületek. De ha képesek a kommunikációra, akkor emlékeznek is? Ezt vizsgálták a Debreceni Egyetem MÉK Kar Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ kutatói egy nemzetközi tudományos csoport tagjaként.

„A növények helyváltoztatásra ugyan nem képesek és az őket érő környezeti hatásoktól sem tudnak elmenekülni, azonban a túlélésük érdekében szükséges, hogy a környezetből származó stresszhatásokra és információkra reagáljanak.” – mondta a hirek.unideb.hu-nak Dobránszki Judit tudományos tanácsadó, az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ vezetője. Továbbá kifejtette, hogy a kutatók vizsgálatai szerint a növények olyan molekuláris hálózatokat fejlesztettek ki, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy:

  • tanuljanak, 
  • kommunikáljanak egymással és a környezetükkel, 
  • az őket érő ingerek függvényében döntéseket hozzanak és
  • viselkedésüket módosítsák.

– Mindezen folyamatokhoz elengedhetetlen, hogy a növények emlékezzenek, azaz memóriájuk legyen.

Idegrendszer hiányában a növények emlékezőképességüknek alapjait biokémiai és molekuláris hálózatok biztosítják. Így képesek az információt:

  • tárolni (megjegyezni),
  • előhívni (emlékezni), 
  • és szükség esetén törölni (elfelejteni).

Az interjú során Dobránszki Judit kiemelte még, hogy:

  • a megszerzett tapasztalataikat a növények képesek átvinni utódaikba, tehát a növényi memória öröklődik.

Ez a kutatás nem csak amiatt jelentős, mert most már tudjuk azt, hogy a szobanövényünk emlékszik arra, hogy megöntöztük-e a héten, avagy sem. Ez a kutatás hozzájárul ahhoz, hogy vizsgálni tudják azt, hogy a növények mennyire tudnak alkalmazkodni például az éghajlatváltozásból fakadó egyre gyakoribb időjárási szélsőséghez. Mindezeken túl a kutatások lehetőséget kínálnak arra, hogy a növényekre ne úgy tekintsünk, mint az élettelen tárgyakra, hanem érző, kommunikáló és emlékező élőlényeket lássunk, amik méltók a gondoskodásra és szeretetre csak úgy, mint minden létező ezen a Földön.

https://hirek.unideb.hu/emlekeznek-e-novenyek

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!