Fenntartható az akkumlátor? - Future of Debrecen

Fenntartható az akkumlátor?

November 9-én vehette át a németországi Münchenben a Nobel Sustainability Trust fenntarthatósági díjat Dr. Robin Zeng, a CATL akkumlátorokat gyártó vállalat elnöke. Annak járunk utána cikkünkben, hogy miért környezetileg fenntartható az akkumlátor gyártás globális viszonylatban.

Hogy megértsük miért szolgálhatja a fenntarthatóságot az akkumlátorok gyártása, ahhoz meg kell értenünk a globális éghajlatváltozás (klímaváltozás) kihívását, ami többek között a szén-dioxid (és más üvegházhatású gázok) kibocsátásából ered. Szén-dioxid kibocsátás jellemzően a fosszilis tüzelőanyagok azaz a szén (pl. fűtésre alkalmazzuk), kőolaj (pl. benzin vagy dízelolaj készülhet belőle), földgáz (pl. fűtésre alkalmazzuk) elégetése során keletkezik. Így az energiatermelés, a közlekedés, az ipar és a háztartások együttesen felelősek a nagy mennyiségű szén-dioxid kibocsátásért.

A klímaváltozás globális veszélyei közé tartozik pl.:

  • Globális hőmérséklet emelkedése: Az üvegházhatású gázok (például a szén-dioxid) kibocsátása miatt a légkör jobban visszatartja a napfény hőjét, ami hozzájárul a globális hőmérséklet emelkedéséhez. Ez a folyamat vezet az átlaghőmérséklet növekedéséhez, ami kiterjedt következményekkel jár például hőhullámokkal, aszályokkal.
  • Tengerszint-emelkedés: A globális felmelegedés hatására a jégolvadás és a gleccserek olvadása meggyorsul, ami várhatóan tengerszint-emelkedést eredményez. Ez fenyegeti a part menti területeket és szigeteket és azok lakosságát.
  • Időjárási szélsőségek: A klímaváltozás növeli az extrém időjárási események gyakoriságát és intenzitását például hurrikánok, áradások és erdőtüzek formájában. 
  • Táplálkozás veszélyeztetése: Az éghajlatváltozás kihat a mezőgazdaságra, növelve az élelmiszerelőállítás bizonytalanságait. 
  • Biodiverzitás csökkenése: Az éghajlatváltozás felgyorsíthatja fajok kihalását, és csökkentheti a biodiverzitást, amely hosszú távon az ökoszisztémák stabilitását veszélyeztetheti.
  • Óceánok savasodása: A légköri változások hatással vannak az óceánokra is. A megnövekedett légköri CO2 az óceánok savasodásához vezetnek, ami negatívan befolyásolja a tengeri élővilágot, különösen a korallzátonyokat.

A klímaváltozás globális kihívására adott megoldási válasz egyike:

Többek között a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében hozta az Európai Parlament azt a döntést, miszerint 2035-ig fokozatosan meg kell szüntetni a dízel- és a benzinüzemű új autók értékesítését az Európai Unióban, és minden új gyártású autónak kibocsátásmentesnek kell lennie. A kibocsátásmentes autók, mint az elektromos autók üzemeléséhez akkumulátorra van szükség. Továbbá ha azt szeretnénk, hogy az elektromos autók hajtóanyaga (áram) is  megújuló energiaforrásból származzon (Nap) napelemekre van szükség amely áram tárolását akkumlátorok teszik lehetővé. 

Így az akkumlátor gyártók, mint a CATL globális viszonylatban a környezeti fenntarthatóságot és a klímaváltozás elleni küzdelemért tesz a produktumukkal. Hogy milyen innovációkkal nyerhette el a CATL elnöke a Nobel Sustainability Trust fenntarthatósági díjat az az alábbi cikkből derül ki. KATT

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!