A Nagyerdő Hete programsorozat részeként október 10-én Gyógyító fák tematikájú Nature of Debrecen sétán vehettek részt az érdeklődők. A napsütéses őszi időben a Pálma étterem előtt gyülekeztek a résztvevők, akik között fiatalok, idősebbek és gyermekes családok is voltak, néhányan négylábú kedvenceiket is magukkal hozták. A sétát Erdeiné Gergely Szilvia gyógynövény-tanácsadó vezette, aki a Nagyerdő és környékének fafajain keresztül mutatta be a természet gyógyító értékeit.

A program a Medgyessy sétányon kezdődött, ahol elsőként a virginiai boróka gyógyhatásairól esett szó. Ezt követően a kis- és nagylevelű hárs került a figyelem középpontjába. Ezek a fafajok Debrecen számos utcájában és parkjában díszfaként is megtalálhatók, ugyanakkor kedvező tulajdonságaik miatt a gyógyászatban is fontos szerepet töltenek be.

A séta során a páfrányfenyő, más néven Ginkgo biloba is szóba került. Ez a különleges fafaj egy ősi növénycsoport ma is élő képviselője, amely az ázsiai kultúrákban nagy tiszteletnek örvend. Gyógyászati célú felhasználása is jelentős. A résztvevők azt is megtudhatták, hogy a páfrányfenyő kétlaki növény, vagyis a hím- és nőivarú egyedek külön fejlődnek. A Medgyessy sétányon mindkettő megtalálható.

Tovább haladva a fenyők jótékony hatásairól beszélgettek a résztvevők, majd a Nagyerdő egyik legjellegzetesebb fafaja, a kocsányos tölgy került előtérbe. A korábban Öregtölgyesként is emlegetett erdőterület évszázadok óta őrzi a tölgyek jelenlétét. A séta során arra is fény derült, hogy a tölgy kérge és termése egyaránt felhasználható a gyógyászatban.

A programon a vadgesztenye és a szelídgesztenye közötti különbségeket is megvizsgálták. A résztvevők összehasonlították a két fafaj leveleit és terméseit, valamint megismerkedtek lehetséges felhasználási módjaikkal. A Békás-tó környékén a fűzfa és a nyírfa egészségre gyakorolt hatásairól esett szó. A beszélgetés fontos részét képezték az ellenjavallatok és a lehetséges mellékhatások is, hiszen a természetes eredetű anyagok alkalmazása esetén is lényeges a körültekintés.

A séta végéhez közeledve néhány, hazánkban nem őshonos, mérgezőnek tartott fafaj is terítékre került. Az ostorfa, a narancseperfa és a csörgőfa példáján keresztül a résztvevők arról is hallhattak, hogy egyes, nálunk kevésbé ismert növényeket Észak-Amerikában az őslakos közösségek gyógyszerként alkalmaztak.

A Gyógyító fák séta a Nagyerdő Hete programsorozat részeként lehetőséget adott arra, hogy a résztvevők új szemszögből ismerjék meg a körülöttünk élő fafajokat. A program ráirányította a figyelmet arra, hogy a városi parkok és erdők fái nemcsak környezetünk meghatározó elemei, hanem számos érdekes ismeretet is rejtenek – érdemes tehát nyitott szemmel járnunk a természetben.