A talajtakarás szerepe a klímaadaptációban – Future of Debrecen

A talajtakarás szerepe a klímaadaptációban

Ökomenedzser

A cikkfolyam előző részében a csapadékvíz helyben tartásának különböző lehetőségeit vettük számba. Ebben a cikkben azt tekintjük át, mit tehetünk a talaj vízmegtartó képességének, illetve a növények optimális vízfelvételének elősegítése érdekében. Mindez egészséges növényállomány fenntartását, s ezáltal a növényeknek a levegőminőség javítására gyakorolt hatását erősíti.

A talaj vízvisszatartásátlényegesen befolyásolja a megfelelő talajszerkezet, a humusztartalom, valamint a talajlakó mikroorganizmusok aktivitása. A kívánt állapot eléréséhez jelentős mértékben hozzájárul a talaj takarása mulcsozással vagy talajtakaró növények telepítésével. Mind a két módszer alkalmas a talaj hőszigetelésére, ezáltal gátolja a túlzott mértékű párolgást – helyt adva a növények párologtatásának, s a mikroorganizmusok aktivitásának. A mulcs és az elhalt növényi részek bomlása pedig a megfelelő humusztartalom fenntartásához járul hozzá.

Talajtakaró növények telepítése esetén a fajok kijelölésénél fontos szem előtt tartani a beültetni kívánt terület adottságait, többek között annak fényviszonyait. Amennyiben egységes, egy fajból álló növénytakaró kialakítása a cél napos, félárnyékos és árnyékos részeket egyaránt magába foglaló területen, arra is kínálkozik megoldás.

Változatos fényviszonyokat jól tűrő, s a kertészeti kínálatban is rendszerint megtalálható fajok a nagy és kis meténg (Vinca major, Vinca minor), a vaskoslevelű bőrlevél (Bergenia crassifolia), az illatos gólyaorr (Geranium macrorrhizum) és az indás kerti pimpó (Waldsteinia ternata).

Kis meténg szőnyeget képző állománya
Kép: Pixabay

Mélyárnyékba nem javasolt, napos, félárnyékos viszonyok között azonban szintén érdemes megfontolni a kúszó kecskerágó (Euonymus fortunei), az örökzöld mirtuszlonc (Lonicera nitida), az indás varjúháj (Sedum sarmentosum), a tarackoló kékgyökér (Ceratostigma plumbaginoides), a kúszó lángvirág (Phlox subulata) és az örökzöld orbáncfű (Hypericum calycinum) telepítését.

Összefüggő orbáncfűborítás
Kép: Pixabay

A következő, és egyben utolsó részben a fák klímaadaptációban betöltött szerepéről lesz szó.

Források:

Cikkünk szerzője Csurgay Veronika, a HungAIRy LIFE IP projekt debreceni ökomenedzsere.

A HungAIRy LIFE integrált projekt 2019-ben indult 10 településen, köztük Debrecenben, amelynek fókuszában az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma megoldása; a levegőminőség javítása áll. Ezt többek között emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával valósítják meg a projektben részt vevő partnerek. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen célok mentén olyan zöld felületeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztább legyen a levegő.

Borbélyné dr. Bacsó Viktória

Agóra Tudományos Élményközpont ügyvezetője

Tornainé Kicsák Edit

környezet biotechnológus

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

stratégiai igazgató, Debreceni Városüzemeltetési Kft.

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!