
Az Európai Bizottság adatai szerint a tengerekbe kerülő szemét 80 százaléka műanyag. Ez az óriási tömegű hulladék felgyűlik a tengereken, óceánokon, és igazából bárhol. A legnagyobb mennyiségében mégis a nagy csendes-óceáni szemétszigeten végzik. Habár nem szegélyezünk közvetlenül óceánt, mi magunk is felelősek lehetünk, hiszen folyóvizeink szennyezésével közvetett úton mi is ezt a szemétszigetet gyarapítjuk – ha helytelen döntést hozunk. Fontos azonban megjegyezni, hogy általánosságban nem a műanyaggal, mint anyaggal van baj, hanem az egyszer használatos, eldobható műanyagtermékekkel, ezen belül is főleg azokkal, amelyeket nem hasznosítunk újra. Átfogó problémamegoldásra van szükség, melynek a legutóbb elfogadott 301/2021. (VI. 1.) Korm. rendelet is a része.
Előzmények
Az EU 2019 májusában elfogadta azt a bizonyos egyszer használatos műanyag termékek tiltására vonatkozó irányelvet, amelynek a nemzeti jogszabályokba való átültetését 2021-ig várja el a tagállamoktól. A jogszabály által korlátozott használatú műanyagok az összes tengeri szemét 70 százalékát teszik ki.
A 301/2021. (VI. 1.) Korm. rendelet értelmében nem lehet majd forgalomba hozni az alábbi egyszer használatos műanyagtermékeket:
2023. január 1-ig kapott haladékot a nem expandált polisztirolból készült italtartó pohár, azután ennek is tilos lesz a forgalomba hozatala.
Bizonyos termékekre a rendelet hatálya nem terjed ki, így például a kisgyermekeknek készült poharakra vagy az orvostechnikai eszközként használatos szívószálakra és pálcikákra.
A cél egyértelmű, azonban a megoldás sokrétű. Ami biztos, hogy hosszútávon mindenképp szükséges fogyasztási szokásaink átformálására, hiszen a műanyagok használatának csökkentése alapvető fontosságú. A műanyagok helyettesítése számos problémát felvet. A legtisztább megoldás a papír és a fa használata volna, de e termékek előállítása és szállítása is jelentős többletterhelést jelent a környezet számára. A lebomló műanyagok használata csak akkor lehet jó megoldás, ha ipari komposztálóba kerülnének, mivel a kommunális hulladékokkal együtt gyűjtve nehezen bomlanak le. A körkörös gazdasági modellhez leginkább a visszaváltható termékek és csomagolóanyagok használata illeszkedne, ez azonban számos területen nem alkalmazható (vendéglátás, élelmiszeripar).
Agóra Tudományos Élményközpont ügyvezetője
környezet biotechnológus
gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász
geográfus, projektmenedzser
jogi szakokleveles közgazdász
okleveles természetvédelmi mérnök
a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója
ökológus
környezetgazdálkodási agrármérnök
a Természettár vezetője
többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó
a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere
kertészmérnök
Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke
biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója
az NI Hungary Kft. vezérigazgatója
természetvédelmi mérnök
tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor
a Debreceni Egyetem adjunktusa
rádiós műsorvezető
kommunikációs szakember
a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense
a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója
stratégiai igazgató, Debreceni Városüzemeltetési Kft.
divattervező, környezettervező
Természetvédelmi mérnök
a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója
környezetmérnök, fotográfus
az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője