A levegőterhelés legfontosabb befolyásoló tényezője, többek között az időjárás és a földrajzi adottság. Az Amerikai Egyesült Államok egyik legszennyezettebb levegőjű városa Los Angeles, hiszen földrajzi fekvéséből adódóan – bár óceán parton fekszik és a napsütéses órák számában sem szűkölködnek – a hegyek gyűrűjében megmarad a közlekedésből eredő szmog. Ezt a nyári kedvezőtlen levegőterheltségi állapotot az 1950-es években el is nevezték Los Angeles-típusú szmognak, vagy fotokémiai időszaknak (szmognak), mert kialakulásáért a napsugárzás hatására végbemenő fotokémiai reakciók felelősek.

A II. világháború alatt „tört rá” a városra ez a jelenség, amikor a forró nyári hőségben, minimális légmozgás mellett, az akkori gépjárműforgalom rövid idő alatt megduplázódott L.A. útjain. Az emberek szeme izzott, torkuk erőteljesen marni kezdett, köhögőrohamot kaptak és pánikszerűen menekültek zárt helyre. Mivel ez a hirtelen bekövetkező esemény másfél évvel Pearl Harbor után történt, az emberek és a tudósok először ismét egy Japán támadásra gondoltak. Az évek során egyre gyakoribbá vált ez a jelenség. Az első tanulmányt 1948-ban publikálták, 5 év alatt bizonyították azt, hogy a kedvezőtlen légköri viszonyok és a közlekedésből eredő levegőterheltség okozza a szmog kialakulását. 

A fotokémiai szmog kialakulásának a nyári, napsütéses, magasnyomású anticiklonális időjárási körülmények kedveznek, amikor magas a napi hőmérséklet, a talajmenti szél gyenge, mindemellett megvannak a légkör kémiai feltételei, azaz nagy mennyiségben van jelen az ózon, illetve a nitrogén-oxidok (NO és NO₂), a szén-monoxid és a szénhidrogének (alkének, alkánok, aromás vegyületek), amelyek a városokban elsősorban a gépjárművek kipufogógázából származnak.

1954-re ez az állapot odáig fajult, hogy a füstködben az emberek már gázmaszkban jártak az utcán, nem engedték a gyerekeket iskolába és minden szabadtéri tevékenységet beszüntettek.  Végül megszülettek az első hivatalos károsanyag kibocsátással kapcsolatos állami rendelkezések és a város lassan fellélegzett.

A hetvenes évek elején már minden újonnan vásárolt autót kötelezően megfelelő katalizátorral láttak el, ami óriási előrelépés volt a kipufogók korábbi „szabadtartásához” képest. Így fordulhatott elő, hogy, bár egyre több gépjármű futott fel-alá a városban, a füstköd csökkenni kezdett.

Az évek folyamán még több autó jelent meg az utakon, és ugyan a technika fejlődik – tehát kevesebb a gépjárművek károsanyag kibocsátása, mint  50 évvel ezelőtt – mégis, a mai napig bárhol megjelenhet nyáron a L.A.-típusú szmog. Ezért, ha tehetjük, válasszunk inkább környezetbarát közlekedési módot.

Az ökomenedzser iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály, 4024 Debrecen, Piac utca 20. 211. sz. iroda 
Ökomenedzserek: Tornainé Kicsák Edit, Ulveczki Csaba Lajos
E-mail: hungairy@ph.debrecen.hu
Telefon: 06 52 511 408

A HungAIRy LIFE integrált projekt 2019-ben indult 10 településen, köztük Debrecenben, amelynek fókuszában az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma megoldása; a levegőminőség javítása áll. Ezt többek között emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával valósítják meg a projektben részt vevő partnerek. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen célok mentén olyan zöld felületeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztább legyen a levegő.