A nyári szárazságban az erdőtüzek megszaporodnak és jelentős pusztítást okoznak a természetben, emberi lakóterületeken, súlyos hatással vannak a levegőminőségre, a Föld légkörére, globálisan és helyi szinten is jelentős hatással vannak az ökoszisztémákra, az emberi egészségre és a klímára is. A megelőzésük és kezelésük érdekében fontos a megfelelő erdőgazdálkodás, a tűzvédelmi intézkedések betartása és a klímaváltozás elleni küzdelem.

Az elmúlt 5-8 évben számos nagy erdőtűz pusztított a világ különböző részein, beleértve Magyarországot is, melyek közül ezek voltak a legnagyobbak:

Kalifornia, USA (2018, 2020):

Camp Fire (2018): Kalifornia történetének legpusztítóbb tüze, amely során 153 336 hektár égett le, 18 804 épület pusztult el, és 85 ember vesztette életét.

Dixie Fire (2020): 396 000 hektár leégett terület, több száz lakóház, és jelentős vadállomány pusztult el.

Amazonas, Brazília (2019):

Az Amazonas-erdőben 2019-ben több mint 906 000 hektárnyi erdő lett a lángok martaléka. Az erdőtüzek jelentős károkat okoztak a biodiverzitásban és a helyi közösségekben.

Ausztrália (2019-2020):

“Black Summer”: A 2019-2020-as erdőtüzek során több mint 18,6 millió hektár égett le, több mint 3 500 lakóház, és becslések szerint több mint 1 milliárd állat pusztult el.

Szibéria, Oroszország (2020, 2021):

2020-ban és 2021-ben hatalmas erdőtüzek pusztítottak Szibériában, több mint 19 millió hektárnyi terület égett le, jelentős hatással a globális légkörre és a helyi élővilágra.

Magyarországon az erdőtüzek ritkábban fordulnak elő, mint a fent említett országokban, de az elmúlt években itt is voltak jelentős tüzek:

Hortobágy (2017):

Az egyik legnagyobb tűz 2017-ben a Hortobágyon történt, ahol több ezer hektárnyi terület égett le. A tűz következtében jelentős mértékű vadvilág pusztult el.

Bükk-hegység (2022):

A Bükk-hegységben 2022-ben történt tűz, ahol több száz hektárnyi erdő égett le. A tűz következtében számos vadon élő állat pusztult el, és jelentős károk keletkeztek az élőhelyekben.

Ez csak egy pár példa az elmúlt években pusztító erdőtüzekre szerte a világban. A legtöbb esetben a tűz valódi oka nem derül ki, de a hivatalos állásfoglalások szerint az erdőtüzek kipattanásának leggyakoribb okai:

• Természetes okok: Villámcsapások, száraz villámok.
• Emberi tevékenység: Gondatlan tábortüzek, gyújtogatás, mezőgazdasági égetés.
• Klímaváltozás: Növekvő hőmérséklet, hosszabb száraz időszakok, alacsony páratartalom.

Az erdőtüzek hatalmas mennyiségű füstöt, szén-monoxidot, nitrogén-oxidokat és szilárd részecskéket (például korom) bocsátanak ki a légkörbe. Ezek az anyagok jelentősen rontják a levegőminőséget, különösen a tűzhöz közeli területeken. A szennyezett levegő belégzése súlyos egészségügyi problémákat okozhat. A levegőszennyezés hatására megnő a légzőszervi betegségek, például az asztma és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) előfordulása. Emellett a szennyezett levegő belégzése növelheti a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a korai halálozás kockázatát. 

Az égés során levegőbe került légszennyező anyagok, befolyásolják a Föld sugárzási egyensúlyát. Elnyelhetik vagy visszaverhetik a napfényt, így közvetlenül befolyásolhatják a globális hőmérsékletet és az időjárási mintákat. Mindemellett az erdők elvesztése csökkenti a Föld szén-dioxid-elnyelő képességét, ami tovább súlyosbítja a klímaváltozást.

A klímaváltozás számos módon befolyásolja az erdőtüzek gyakoriságát, intenzitását és terjedését. A globális átlaghőmérséklet emelkedése hosszabb és forróbb nyarakat eredményez, amelyek növelik az erdőtüzek kockázatát. A magasabb hőmérséklet kiszárítja a növényzetet, ami így könnyebben gyullad meg. A hosszabb száraz időszakok csökkentik a talaj és a növényzet nedvességtartalmát, ami ugyancsak növeli a tűzveszélyt. Emellett a megváltozott csapadékminták – például az intenzív esőzések helyett ritkább, de heves viharok – szintén hozzájárulnak az erdőtüzek kockázatának növekedéséhez.

Ahogy a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá és súlyosabbá válnak, a hőhullámok és a száraz villámok, könnyen tüzet okozhatnak. A klímaváltozás miatt egyes növényfajok elterjedése és az élőhelyek változása is növelheti az erdőtüzek kialakulásának kockázatát, mint például az invazív fajok terjedése, vagy a tűzálló növényzet eltűnése.

Az erdőtüzek és a klímaváltozás közötti visszacsatolási mechanizmusok (például a tűz által kibocsátott szén-dioxid növeli a globális felmelegedést, ami viszont több és intenzívebb tüzet eredményez) tovább fokozzák a problémát. A megoldás érdekében átfogó erdőgazdálkodási, tűzmegelőzési és klímavédelmi intézkedésekre van szükség.

A NASA létrehozott egy olyan térképet, egy „Fire Imformaiton for Rescouce Management System” (FIRMS) nevű programot, ahol szinte valós időben megnézhetjük a világban kipattanó és lángra kapó bozót és erdőtüzeket. Ezt akár a nyaralásunk előtt is érdemes megnézni, mivel jelenleg Horvátországban és Görögországban a kedvelt üdülőhelyek közelében is vannak tüzek. Egy kattintással informálódhatunk az aktuális erdőtüzekről, ezáltal akár az egészségünket is megóvhatjuk.

Mi is tehetünk az erdőtüzek kialakulása ellen. Hazánkban „Erdőtűz-megelőzési és képzési program Magyarországon” – LIFE13 INF/HU/000827 néven valósult meg egy Life+ program, melynek fő célja a széles körű tájékoztatás és informálás, az erdőtűz-megelőzési hasznos tudnivalók átadása volt. Erről bővebben a https://erdotuz.hu/life/ oldalon tájékozódhattok, számos érdekes és hasznos tudásanyagot találtok ebben a témában.
Az ökomenedzser iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály, 4024 Debrecen, Piac utca 20. 211. sz. iroda 
Ökomenedzserek: Tornainé Kicsák Edit, Ulveczki Csaba
E-mail: hungairy@ph.debrecen.hu
Telefon: 06 52 511 408

A HungAIRy LIFE integrált projekt 2019-ben indult 10 településen, köztük Debrecenben, amelynek fókuszában az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma megoldása; a levegőminőség javítása áll. Ezt többek között emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával valósítják meg a projektben részt vevő partnerek. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen célok mentén olyan zöld felületeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztább legyen a levegő.