„Stand by” élet - Future of Debrecen

„Stand by” élet

Duzs László

1. rész

Párommal immár három hete egy tanyára költöztünk. Az első két hetünk tapasztalatait szeretném most megosztani Veletek. 

Végtelenül izgalmas! A megszokottól minden szempontból nagyon eltérő életmódba kezdtünk. A tanyánk kialakításakor elsődleges szempont a természettel való harmónia, a fenntarthatóság és a tanulás. Minden napunk más, persze ezt mindenki megélte már, aki lakás- vagy házfelújításba kezdett. De akkor miért pont egy tanya? –jogos lehet a kérdés.

Amikor házakat nézegettünk, fontos volt a természethez való kapcsolódás. Egyre nagyobb területeket találtuk, persze sokszor nagyon borsos árakon, majd rátaláltunk a mi otthonunkra. Jelenlegi állapotában persze nagyon nehezen összeegyeztethető a látott kép és az „otthon” fogalma, de minden nap közelebb kerülünk. Nincsenek közműveink, ezért – ahogy az megszokott – alternatívákban gondolkozunk és tanulunk. Az első és legfontosabb dolgok a hűtés, az áramellátás és a víz kérdése, na és persze fedél a fejünk fölé. De hogyan?

Büszkén mondhatom, két hét után lebontottuk a sátrunkat és beköltöztünk leendő otthonunk egy szobájába. Óriási lépés volt ez a kényelem felé, de még mindig nagyon messze a vége. A tisztálkodást esővízzel végezzük, amit egy „solar dush” segítségével melegítünk fel, ha süt a nap. Megvan a maga hangulata – és borult ég esetén a sebessége is. Mivel a tusoló zsákunk csupán 25 literes, érdekes volt megtapasztalni, hogy mennyi vizet is használunk a tusolás során, és, hogy még mennyi mindent kell nekünk, természetvédőknek is változtatunk a szokásainkon. 

A tisztálkodáshoz persze ökológiailag lebomló természetes tusfürdőt alkalmazunk, így tusolás után a felhasznált esővizet konyhakertünk öntözésére használhatjuk.  Mert ugyebár van konyhakertünk is, a tanya vásárlásával közel egy időben elpalántáztuk a paprikát, a paradicsomot és az édesburgonyát, hogy ne kelljen várnunk egy szezont az önfenntartás megkezdéséhez. 

Az energiaellátásunk a tisztálkodásnál sokkal nagyobb feladatot állított elénk, amibe – túlzás nélkül mondhatom – nehéz volt belefognunk. Nem sok energetikai előismerettel rendelkeztünk, de ez az elmúlt három hétben gyökeresen megváltozott. Értelmet nyert a vasaló vagy épp a fúrógép oldalán elhelyezett matrica és rajta a jelölések. Rájöttem mi a különbség az AC és a DC között, vagy hogy mi is az az inverter vagy épp az indítófeszültség, és, ha minden igaz, ma áll össze a mi saját DIY napelem parkunk is. Érdekes volt megtapasztalni, hogy egy-egy eszközünk mennyi áramot is fogyaszt, és hogyan is kell méretezzük a saját napelem rendszerünket. Például a vasalók elektromos fogyasztása 800 Wh és 2500 Wh között mozog óránként, ami egy hatalmas mennyiség, pláne szigetüzemű napelemes rendszer használata mellett, hiszen az inverternek mindenképp bírnia kell a teljesítményt. De vajon van alternatívája a vasalásnak? 

Gondoljunk csak bele, ha mosás utána ruháinkat rögtön vállfára akasztjuk, annak súlya miatt a gyűrődések legnagyobb része kisimul, már ezzel is nagyon sokat tudunk nyerni mind időben, mind anyagilag. 

Miközben saját rendszerünket terveztük, megfogalmazódott bennem a „stand by” élet fogalma. Három hét után saját tapasztalataim alapján elmondhatom, a kevesebb néha több. Hatalmas energiamennyiség szükséges ahhoz, hogy otthonunk minden szolgáltatása azonnal igénybe vehető legyen. A víz felmelegítése és e magasabb hőmérséklet fenntartása nagyon költséges, ám ezek a költségek csak sárga csekkek formájában köszönnek vissza, és sokszor nem is sejtjük, milyen mennyiségek is állnak a felhasznált kilowattok mögött.

Miközben saját rendszerünket terveztük, mi is többször feltettük a kérdést: mire is van igényünk?

A mi rendszerünk ma indul el, hamarosan mesélek! 

Borbélyné dr. Bacsó Viktória

Agóra Tudományos Élményközpont ügyvezetője

Tornainé Kicsák Edit

környezet biotechnológus

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

stratégiai igazgató, Debreceni Városüzemeltetési Kft.

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!