A mezőgazdasághoz (legyen az bármilyen szintű) sok esetben nem érteni kell, hanem tapasztalni. Na, ha ez a kettő együtt jár, valahol ott kezdődik a szakember. Természetvédelmi és agrártanulmányaim kapcsán nagyon sokat tanultam növénytermesztésről, állattartásról, arról, hogyan lehet ezeket szuperintenzíven vagy épp fenntarthatóan, fenntarthatóbban végezni. De ez az év valahogy más volt, és most szakma ide vagy oda, a kiskerti gyakorlatomról lesz pár szó.

Az én kertem idén. 

Sok csapadék volt év elején, ami persze később időszakosan átfordult és felütötte fejét az aszály. Óriási probléma és egyben megoldandó feladat volt a meztelencsigák kérdése is, de ennek megoldása a következő cikk feladata lesz. A kiskert művelése az előbb említett okból volt nehézkes, de a kertben való szeretetteli, mezítlábas mozgást is nagyban befolyásolta. No, de egy másik „égető” kérdés volt a gyep kérdése.

 
Ki kell mondanom: én nem szeretek füvet nyírni!

Energia-, idő- és pénzveszteség, nem utolsó sorban pedig a környezetünkre is negatív hatással van. Éppen ezért idén kipróbáltam a szakaszos fűnyírást. Kezdődött ez a májusi fűnyírás elengedésével, így támogatva a beporzó rovarok munkáját, hiszen így maradt mit beporozniuk. A heti fűnyírás felér egy tömegmészárlással: az oda tévedő méheknek, rovaroknak esélyük sincs, hogy túléljék.

No, de ezt követte a szakaszos fűnyírás. Nem nyírom a teljes területen a füvet, persze a szomszédok felől egy sávban igen, illetve az általam gyakorta használt felületeken is. A kert többi részén azonban váltva tartom karban e nemes felületeket. A kert fennmaradó részén geometriai motívumokat alakítottam ki, mintegy védgyep-hálózatot hozva létre. A motívumok hatására sokkal rendezettebbnek hat a kert, amitől a szomszédok is boldogabbak, nem beszélve a méhek, pillangók és más rovarok helyzetéről, akik szintén megbecsülik azt, amit napnyugtakor meg is mutatnak hangjuk segítségével. Kicsit olyan, mintha hangszórók mellett sétálnék, amikor elmegyek egy-egy általam kialakított kör vagy háromszög mellett (ezeknek mérete kb. 6-7 négyzetméter). Zajlik az élet ezekben a sávokban. 

Mit is nyertem így?

• Nőtt a biodiverzitás! Nem számszerűsítettem, de látható és hallható. 
• Diverz élőhelyek alakultak ki.
• A kert megtartja a nedvességet. Akkor is érezhető a harmat, amikor a szomszédoknál már napok óta nincsen.
• Alacsonyabb a hőmérséklet.
• Mókás látvány!
• Spóroltam a fűnyírás költségén.

Azonban ez a folyamat sem fekete vagy fehér. A meztelencsigák helyzetét bizonyosan súlyosbította… De erről a következő cikkemben!

Ott tali!