Future of Debrecen

Ha lyukas a paradicsom – Közös ellenségünk: a gyapottok-bagolylepke

Duzs László

A mulcstakarásnak köszönhetően csak 4-5 naponta öntözöm a kiskertemet. Nem volt ez másképp most sem, amikor is a kannáimmal felvértezve nekiindultam a feladatom elvégzésének. Ilyenkor mindig csipegetek, mert hát kell a motiváció, és az öntözés amúgy sem a „szeretem munkák” közé tartozik, hiszen sok időt vesz igénybe, különösen mert én kézzel, kútból öntözök. De ne is szaporítsuk tovább a szót!

Csipegetek…

Csipegetek…

Nem csipegetek, de miért nem?

A lyukas paradicsomok tízesével sorakoznak előttem. Ráadásul pont az egzotikusnak ható fekete paradicsomok, amelyek a konvencionálistól sokkal lassabban érnek meg. A paradicsomok lyukasságának oka: a gyapottok-bagolylepke hernyója. Ismerjük meg!

Ha észreveszel egy-két paradicsomhernyót vagy lyukas paradicsomot a kertedben, az még nem tűnhet túl aggasztónak. Azonban ha nem szeretnéd, hogy egész palántákat kelljen a kukába hajítanod, érdemes minél előbb cselekedni! Tapasztalatból beszélek, ugyanis fő ellenségünk nem „kispályás”: már kevés idő alatt is irreálisan nagy kárt tud tenni növényeinkben. 

A védekezés első lépése banálisnak tűnhet: szedd le kézzel!

Habár sokan nem szívesen nyúlnak hozzájuk, a paradicsomhernyók saját kezű elpusztítása az egyik leggyorsabb és legbiztosabb módszer ellenük.

Alkalmazz baktériumokat!

A Bacillus thuringiensis, vagyis „BT” baktériumok segíthetnek kordában tartani a komolyabb inváziókat kertedben. Ezek az élőlények lényegében megmérgezik a paradicsomhernyókat, és idővel elpusztítják őket. A BT-nek temérdek fajtája létezik, amelyek különféle rovarokat (fekete legyek, hernyók, szúnyogok, stb.) megmérgező fehérjéket termelnek. Ha ilyen baktériumokat tartalmazó szer vásárlásában gondolkozol, fontos, hogy tájékozódj: nem tartalmaz-e „más” mérgező összetevőket.  A BT-t rendszeresen újra kell alkalmaznod kertedben, hogy hosszú távon hatékony maradjon.

Használj kovaföldet növényeid körül!

Habár sűrűn kell használni, hogy hatékony legyen, a kovaföld is képes végezni ezekkel a bosszantó kártevőkkel (és védelmet biztosít számos másikkal szemben is). Egészségügyi kockázata nincsen.

Telepíts ragadozó rovarokat kertedbe!

A ragadozó rovarok remek védelmet biztosítanak a paradicsomhernyókkal szemben. Léteznek például olyan parazitadarazsak, amelyek a hernyókba helyezik el petéiket, hogy azok aztán belülről egyék meg gazdatestüket. Meglehetősen horrorfilmszerű, de hatékony módszer. Hasonlóan hatékonyak a katicabogarak is, amelyek többek között a paradicsomhernyók petéit, a levéltetveket és más élősködőket vadásszák előszeretettel. Ha nem áll módodban konkrétan telepíteni ezekből a ragadozókból kertedbe, igyekezz olyan környezetet kialakítani számukra, ami vonzza őket! Alakíts ki virágágyásokat is kertedben, hogy minél több hasznos rovart csalogass oda! Én is így tettem. Ha már tavasszal odafigyelsz erre, akkor nagyot lépsz előre a megelőzésben, és talán cikkem a következő évben tárgytalanná válik. Legyen így! 

Alkalmazz társültetést!

Paradicsomjaid, padlizsánjaid és egyéb burgonyaféléid közelébe ültess olyan növényeket – ilyenek például a kapor és a bársonyvirág –, amelyek segítenek távol tartani a kártevőket! 

Sok sikert a védekezéshez!

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!