Ha "túl sok" az alma a fán (1. rész) - Future of Debrecen

Ha “túl sok” az alma a fán (1. rész)

Duzs László

Félreérthető a cikk címe, mert ha csak nem viharos az idő, akkor ilyen nem létezik. Persze növényélettani szempontból lehetséges, hogy egy fa túlterheli magát, pláne, ha helytelen volt a metszése. Ebben az esetben kialakul egy periodikusság az almafák életében, de erről majd máskor mesélek.

Nem is oly rég vásároltam egy telket, amely telis-tele volt idős almafákkal. Mondanom sem kell, nagyon örültem: tavasszal az egész kert virágban úszott, én pedig serényen öntöztem. Ennek hála nagyon sok alma lett (téli és nyári alma egyaránt). Fel is ötlött bennem a kérdés, hogy mit is tegyek ezzel a mennyiséggel. Jelen esetben inkább tonnákban, mintsem kilókban gondolkodnék, csak hogy a kedves olvasó is tudjon viszonyítani: 14 fáról beszélünk.

Alföldi ember lévén nekem is a cefrekészítés ősi hagyománya jutott eszembe, egészen addig, amíg egy fesztiválon meg nem kóstoltam az almaecetes-gyömbéres limonádét. Nem a piaci rés betöltésének szándéka jutott eszembe a kóstoláskor, de ezt az ízt magammal akartam vinni. Másnap bementem a boltba és almaecetet kerestem. Két dolog lepett meg igazán. 

Az almaecet nagyon drága, és műanyag palackban árusítják. Mondanom sem kell, nem vettem, sokkal inkább recepteket keresetem. Hogyan is csinálhatnák én magam almaecetet? Íme a megoldás:

A recept egy 5 literes dunsztos üveg megtöltésére szolgál.

Hozzávalók: 

  • 2 kg felkockázott vagy lereszelt alma. Nagyon fontos, hogy ebbe beletartozhat az alma héja, magháza, magja is, szóval nem feltétlenül kell erre a célra az almát „pazarolni”. Én saját, kezeletlen héjú almát használtam. 
  • 2 liter víz
  • 20 dkg cukor
  • 1 szelet kenyér
  • idő

A szeletekre vágott almát tegyük egy 5 literes üvegbe, majd öntsünk rá kézmeleg vizet. A tapasztaltabbak már előre feloldották benne a cukrot, de én nem így csináltam. Nagyjából ¾-ig kell töltenünk az üveget, s ekkor tegyük rá a szelet kenyeret. Én házi vadkovászosat használtam, abból is olyat, amit le akartam reszelni zsemlemorzsának (ételmentés magas fokon). Vászonruhával kössük le és állítsuk az üveget meleg helyre. 2 hétig érleljük, többször keverjük meg, majd szűrjük le. Ahány liter lé lesz, annyiszor 10 dkg cukrot öntsünk rá. Néhány nap múlva forrni kezd. Négy hétig kell tovább erjeszteni. A tetején előbb vékony, majd mind jobban vastagodó hártya képződik (ez az ecetágy). Miután letisztult, fejtsük le. Minél tovább hagyjuk állni, annál erősebb ecet lesz a végeredmény. Ha az ecetet már mind leöntöttük róla, az ecetágyra tehetünk ismét egy kevés szeletelt almát, almahéjat, cukrot és öntsük fel langyos vízzel. Így állandóan lesz ízes almaecetünk.

Megjegyzés: Az almaecetet addig érdemes készíteni, míg nyílt térben vagy nyitott ablak mellett mindez megoldható, mert az erjedéssel járó „illat” kellemetlen lehet.

És hogy mire is jó az almaecet?

  • javítja az anyagcserét
  • serkenti az emésztést
  • csökkenti a vérzsírokat
  • aktiválja a szív- és veseműködést
  • feszessé, üdévé varázsolja a bőrt
  • jelentős mértékben javítja a vas beépülését, felélénkíti a sejtlégzést, így fokozza a sejtek energiatermelését és teljesítőképességét, valamint eredményesen méregtelenít

Eredményes ecetkészítést!

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!