Így tettem környezettudatosabbá az esküvőmet - Future of Debrecen

Így tettem környezettudatosabbá az esküvőmet

Changemaker

Gondolom, sok mennyasszony – úgy, ahogyan pár éve én – már javában készül a nyári esküvőjére, így, az év elején. Éppen ezért ebben cikkben összegyűjtöttem nektek pár tippet arra vonatkozóan, hogy én mivel tettem környezettudatosabbá, költségkímélővé és stresszmentessé az esküvőmet.

Környezettudatos esküvő lépésről lépésre:

0. Költségkeret meghatározása: A nulladik lépés az, hogy meghatározzuk, hogy mire mennyit szánunk. Ez nagyon fontos, hisz az esküvőre épült ipar már nagyon profin működik, és – csakúgy, mint egy nagy bevásárlóüzletben – az ember könnyen elcsábulhat drágább megoldások tekintetében.

1. Információgyűjtés: Én a leghasznosabb információkat Facebook-csoportokban találtam meg.

2. Helyszínválasztás: A legfontosabb mindenek előtt a helyszín kiválasztása. Sokáig erdőben szerettem volna tartani az esküvőm. Azonban rengeteg logisztikát igényelt volna az egyik kedvenc kirándulóhelyemre szervezni az eseményt és felkutatni az összes helyi szolgáltatót, eszközöket bérelni, na meg persze jó időt rendelni. Az ötletemhez nagyon sokáig ragaszkodtam, mert hiszem: a Természet az én templomom. Azonban rá kellett jönnöm, hogy nem az számít, hol esküszöm örök hűséget, hanem az számít, hogy megteszem: csak ő és én számítunk! Ez a gondolat sok terhet levett a vállamról. Aztán mégis találtunk egy tökéletes helyszínt Erdőspusztán, ahol a ceremóniát erdő mellett tarthattuk, a lagzi helyszínéül pedig egy energiatakarékos ház terme szolgált.

3. Esküvői ruhaválasztás: Az álmom egy fenntartható, egyedi, kézműves igazi öko esküvői ruha volt, amit majd a gyermekemnek/unokámnak adhatok, és ő is átalakítva felveheti az esküvőjén. Össze is hozott a sors egy igen tehetséges brit, fenntartható alapanyagokkal dolgozó, egyedi esküvői ruhákat készítő kedves nővel, azonban messziről érkezett volna a ruha, próba nélkül tudtam volna megvenni, és sajnos az előre kijelölt költségkeretbe se fért bele az ára. Így maradtam a kölcsönzésnél. Rátaláltam egy gyönyörű ruhára, amit már előttem sokan felvettek a nagy napjukon. Sokak számára az, hogy korábban már más is viselte az adott ruhadarabot, levon a ruha értékéből. Épp ezért a kölcsönzők a már többször bérbeadott ruhák bérleti árát lejjebb viszik. Így a lehető legjobban jártam, hiszen – az újrahasznosítás elve mentén – egy régi ruhát újra használhattam, és majd más ismét megteheti utánam – mindezeken túl spóroltam is! A menyecskeruha esetében olyan ruhát választottam, amit későbbi rendezvényeken is fel tudok venni.

4. Meghívó: Találtam olyan újrahasznosított papírból készült meghívót, amiben virágmagok találhatók, így miután megkapják a vendégek, elültethetik a lapot. Ennek elkészíttetését azonban drágának találtam, így azt terveztem, hogy saját magam fogom elkészíteni. A koronavírus-járvány viszont felütötte a fejét, így egyértelmű volt, hogy a tervezett esküvői meghívót nem személyesen, hanem online módon fogjuk eljuttatni szűk családi és baráti körünk tagjainak. Vannak szuper „paperless invitation card” megnevezés alatt futó weboldalak, ahol megszerkesztheted, majd klassz animációval tovább küldheted a meghívót e-mailben.

5. Dekoráció: Nem volt dekorosunk, mindent saját magunknak oldottunk meg. A Pinterest sok jó ötletet adott. A helyszín biztosított egy alap háttérdekorációt, így azzal nem kellett törődnünk. Nem kértünk székszoknyát, hisz a székek alapból szépek voltak – ezzel is sok pénzt megspóroltunk. Kaptunk kölcsön lampionokat, amelyekbe karácsonyi LED-es égőt helyeztünk, és szintén kölcsön kaptunk kézzel készített csipkével és lenmadzaggal dekorált befőttesüvegekett gyertyatartónak és üdítős üvegekett a virágnak, amelyeket az esemény előtti napon mi helyeztünk ki. Az asztalokon még megtalálhatók voltak az általam dekorált mini kaspókban a több hónapon át nevelgetett kövirózsák, amelyek a szintén saját kezűleg készült névtáblák tartójául szolgáltak.

Kihelyeztünk három feldíszített befőttesüveget, amik időkapszulaként funkcionáltak, mert az egyiket 1 év, a másikat 5 év, a harmadikat pedig 10 év múlva bonthatjuk ki. Kértünk minden vendéget, hogy a tanácsokat, üzeneteket írják fel egy cetlire és tegyék a kapszulába.

Szerettünk volna fotósarkot kialakítani. Ehhez képkeretet a debreceni „DKT Csere-bere” csoportban találtam, és ingyen megkaptam egy nagyon kedves úriembertől, majd az esküvőt követően én is ingyen továbbadtam egy esküvőre készülő párnak. A fotósarokhoz kölcsön kaptunk álarcokat, kalapokat és más kellékeket.

6. Virágok, dobócsokor, esküvői csokor: Több lehetőséget is mérlegeltem az asztali növénydekor esetén. Gondoltam arra, hogy cserepes virág vagy fűszernövény adja az üde színfoltját az asztalnak, majd vágottvirág-csokorban gondolkodtam, amit egy idősek otthonának adományozhatok az esküvőt követően. Azonban ez az opció is drágának bizonyult, így győzött a minimalizmus elve. Magyarországról származó, szezonális (abban a hónapban virágzó) „liziantusz” nevű virágot választottam, és abból is csak 1-1 szálat minden üvegtégelybe. A dobócsokrom műanyagból készült, és már az előző tulajánál is jó használatot tett. Az a jó ebben az „örökcsokorban”, hogy aki elkapja, majd az ő esküvőjén is tovább dobhatja, így hosszabbítva meg a dobócsokor élettartamát.

7. Helyszínre jutás: A vendégeink nagy része telekocsival és busszal érkezett, mivel maga a helyszín nem belvárosi részen helyezkedett el.

8. Ételek: Volt lehetőség a húsmentes étkezésre. A megmaradt ételeket előre bekészített, többször használható ételesekben vihették el a vendégek, ilymódon is csökkentve az egyszer használatos műanyaghulladékok termelését.

A torta esetében először virágokkal telerakott tortát szerettem volna, azonban a virágosoknál kapható rózsák kapcsán nem nyomon követhető, hogy milyen növényvédőszerekkel kezelték őket, így nem ajánlott azok étellel való érintkezése. Nagyobb élelmiszerláncokban kaphatók ehető virágok, de ekkor már nem ragaszkodtam az első elképzelésemhez, így szezonális, helyi gyümölcsökkel dekorált torta mellett döntöttünk. Külön öröm volt számomra, hogy a cukrászda a hozzá közel lévő piacról szerezte be a friss gyümölcsöket, és helyi alapanyagokból dolgoztak.

9. Köszönőajándékok: Köszönőajándékként apró, helyi keramikus által készített mágnest adtunk. (Volt olyan esküvő, ahol névre szóló kerámia pálinkáspohár szolgált köszönőajándékul és egyben ültetőkártyaként. Imádtuk ezt a megoldást, csak mivel közös a baráti társaság, ezt az ötletet nem vethettük be.) Egy másik öltet: köszönőajándék átadása helyett jótékonyságra is van lehetőség oly módon, hogy például 3 befőttesüveget 3 alapítvány nevével ellátva kihelyeztek, tesztek mellé köveket, és amelyikbe több követ teszik a vendégek, annak az alapítványnak adjátok azt az összeget, amit köszönőajándékra szántatok volna.

10. Fodrász és smink: A hölgyet, aki a hajamat és a sminkemet készítette, kértem, hogy amennyire csak lehet, natúrkozmetikumokat használjon.

11. Ceremónia, szülőköszöntő ajándék: A koszorúslányunk kosarául az előző években kapott „májuskosaram” szolgált. Világos árnyalatú virágszirmokat szórtak a földre, mely az élet rögös útját jelképezi, majd a ceremónia végén rizs helyett szintén virágszirmokat szórtak ránk, amely a gyermekáldás szimbóluma. Érdekesség: A rizstermesztés jelentős metán- (klímaváltozást fokozó üvegházhatású gáz) kibocsátással jár.

Fa gyűrűtartónk volt, és a gyűrűk mohapárnán pihenhettek a megfelelő pillanatig.

A kültéri szertartás során homokszórás helyett a szülői háztól hozott talaj összeöntésének keretében egy növényt ültettünk el.

A szüleink kézzel hímzett textilzsebkendőt kaptak, amin a következő mondat állt: „Az örömkönnyeknek Apa/Anya”.

Pénztárcakímélő tippek:

Ha pénteki napon tartjátok az esküvőtöket, akkor nagyon sok helyszín és szolgáltató ad kedvezményt. Ha nem zavar titeket az, hogy az egyházi és a polgári szertartást külön napon tartjátok (és a polgári esküvőn csak a tanúitok vannak jelen), akkor érdemes szerdai napon megtartani a polgári szertartást, mert akkor termet sem kell bérelnetek, így teljesen ingyenes a házasságkötés.

Hogyan lett stresszmentes az esküvőm?

Sok ötletem és elképzelésem volt, de ahogyan azt ebből a cikkből is megtudhattátok, egyikhez sem ragaszkodtam foggal-körömmel. Megtanultam elengedni, kevesebbel is megelégedni és hálásnak lenni az esküvő igazi lényegéért.

Számomra az esküvő nem egy műsor, amit drága csomagolásba öltöztetve „kell eljátszani”. Az esküvő számomra egy olyan értékes hagyomány, ami lehetővé teszi, hogy két ember közös életszakaszán egy ponton megálljon, és esküvel erősítse meg a közös út folytatását – s teszik mindezt szeretteik szűk körében.

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!