Környezetbarát hajkoronám története - Future of Debrecen

Környezetbarát hajkoronám története

Pár éve még legalább négy-öt átlagos, nem túl környezetbarát  terméket használtam a frizurám elkészítéséhez, illetve legalább két elektronikai eszközt is. Amikor tudatosult bennem, hogy ez mennyi elpocsékolt erőforrás és mennyire környezetszennyező, új megoldások után kutattam.

Ekkor még hallomásból sem ismertem a samponszappanokat vagy szilárd samponokat. Ebben az időben csak női csoportokban, külföldi oldalakon lehetett olvasni a hajmosás környezetbarát módjáról, de termékeket szinte lehetetlen volt itthon szerezni. Bár valakinek maga a hajmosás sem szükséges, mert sikerül anélkül is – csupán kitartással és megfelelő fésüléssel, esetleg vizes öblítéssel – szép, ápolt hajat elérni, ez nekem sosem jött össze. 

Először sokmindent kipróbáltam. Mostam hajat zabbal, lisztekkel, sőt még tojással is – több és kevesebb sikerrel. Majd kipróbáltam különböző szappanokat is, amiket direkt hajra készítettek. Ezeket akkor nehéz volt beszerezni, általában csak online lehetett rájuk szert tenni. Ebben az időben még a csomagolásmentes boltok sem nőttek gombaként a városokban. Azonban a piac lassan felismerte ezeknek a termékeknek a hiányát, és egyre többen készítettek, árusítottak hajra való hulladékmentes vagy hulladékszegény kozmetikumokat. 

Jelenleg is szeretek kísérletezni, azonban már nem túl drasztikusan. Szeretek a csomagolásmentes boltokban a natúrkozmetikumok között válogatni – és jelenleg megvan a favoritom –, azonban már letettem a lisztekkel és az ecettel való hajápolásról. 

Most éppen – már négy hónapja – az Olivia szilárd samponját használom, és eddig ezzel a termékkel vagyok a legelégedettebb. Szerencsére ez a termék habzik, nem olyan, mintha egy sima natúr szappannal próbálnék hajat mosni. Jó illata is van és könnyű vele bánni. Ezek mellett számomra fontos volt, hogy az, amit használok, természetes natúrkozmetikum legyen, ami lebomlik és a kifejlesztése állatkísérlet-mentes. 

Azért kedvelem a szilárd samponokat, mert a samponszappanokkal ellentétben nem kell ecetes öblítést használni hajmosás zárásaként. Ezzel a termékkel tudok gyorsan, kevés víz felhasználásával hajat mosni, ami szintén fontos számomra. Emellett pedig balzsamot is mindig szoktam a hajtincseimre tenni a hajmosás zárásaként, mert igényli a hajam. 

Egy másik magyar márka termékét tudom ajánlani azoknak, akik még nem próbáltak natúr alternatívát. Ezt a márkát csomagolásmentes boltban is be lehet szerezni. A magyar Zenna termékei közül szerintem kiemelhetőek a hajbalzsamok – érdemes nekik egy esélyt adni. 

Na, de ezek még csak a termékek, amik sora számomra itt majdnem teljesen ki is fulladt. Hiszen nincs szükségünk például hővédőre, ha sikerül erős hő nélkül megszárítanunk és beállítanunk a frizuránkat. Nem igaz ebben az esetben tehát, hogy minél rövidebb idő alatt, minél magasabb hőfokon szárítsuk meg a hajunkat. Az a legjobb, ha természetes módon szárad meg, de ha erre nincs lehetőség, akkor érdemes eco-fokozaton (ha az nincs, akkor középső vagy gyenge fokozaton) szárítani a hajunkat. 

Akinek egyenes, az göndört, akinek göndör, az pedig egyenes hajat akar. Ebbe a hibába sokan beleesünk. Velem sem volt ez másképp, csak nekem éppen hogy hullámos a hajam. Mit tehet ilyenkor az ember lánya – hát göndörítene vagy egyenesítene? Szerencsés vagyok, hiszen nagyjából egyenesen tudom megszárítani a hullámos hajamat, éppen hogy csak loknisodik a vége a hajmosást követő napokban, amit elfogadtam, sőt, meg is szerettem az idők folyamán. 

Azonban mi a helyzet a göndörítéssel? Régen órákat töltöttem hajam göndörítésével mindenfajta elektromos eszköz segítségével. Ma már – köszönhetően az egyik legnagyobb hajgöndörítő trendnek – kétszer 5 percet vesz igénybe a folyamat. Ezt a hajgöndörítő trendet körülbelül egy éve kapták fel az interneten, és azóta hódít. Az a legjobb, hogy elég hozzá egy köntös megkötője, vagy akár egy kiszuperált harisnya és két hajgumi. 

Az interneten számos videót találunk a módszer elsajátítását segítendő, azonban egy kis gyakorlást igényel a feladat. Érdemes akkor kísérletezni, amikor másnap reggel nem egy fontos találkozóra kell rohannunk. 

A lényeg a következő: egy fürdőköpeny megkötőjét, mint egy hajpántot a hajunkba helyezzük, azonban nem kötjük meg alul. A hajunkat fentről lefelé haladva körbetekerjük a pánt körül, ahhoz hasonlóan hozzátéve újabb tincseket, mint mikor parkettafonást végzünk. Végezetül a két tincset a megkötővel együtt egy gumival rögzítjük, és több órán át a hajunkban hagyjuk. Az én loknijaim még tartósabbak, ha mindezt rögtön hajmosás és hajszárítás után, vagy még nyirkos, vagy még meleg hajon végzem, és a megkötővel a hajamban alszok.

Azonban nem mindenkinek marad meg a göndörség a frizurájában. A rögzítésre a fodrászok hajhabot, illetve hajlakkot használnak, amiknek megtaláltam a környezetbarát alternatíváját: a lenmagzselét. A göndör frizurával rendelkezők ezt különben előszeretettel használják frizurájuk szebbé tétele érdekében, s én is egy göndör hajúaknak szóló blogon olvastam róla először. Számomra a Göndör kacaj receptje vált be, de sok türelmet igényelt a művelet. Próbáljátok ki ti is! 

Összességében elmondhatom, hogy soha nem volt ilyen egészséges és hosszú a hajam mint jelenleg, pedig most foglalkozom vele a legkevesebbet. Tehát szerintem érdemes alternatívákat keresni az élet minden területén a környezetbarát módokra, és lehet, hogy olyan megoldásokkal fogunk találkozni, amik megkönnyítik mindennapjainkat! 

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola intézményvezető helyettese

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Szalacsi Árpád

a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója

Csatlakozz hozzánk!