A Z generáció úgy nőtt fel, hogy ismeri az alapvető környezetvédelmi elveket, s nem elvárásnak, hanem természetesnek veszi, hogy a hétköznapok során alkalmazza azokat. Egyszerű rutin cselekvések ezek, mint hogy nem dobjuk el a szemetet, akár össze is szedjük azt, vagy, hogy nem égetjük a villanyt, nem pazaroljuk a vizet, szelektíven gyűjtjük a hulladékot. Számos más olyan felelős cselekvés is ide tartozik, amely a XXI. századi embert minősíti, meghatározza és elvekkel ruházza fel a személyiségét. Valljuk be, rosszul éreznénk magunkat, ha a lehetőségeinkhez mérten nem élnénk környezettudatosan, ha nem vennénk tudomást bolygónk aktuális állapotáról. Első lépésként meg kell hallanunk a médián, illetve a számos közösségi szerveződésen keresztül áramló zöld felhívásokat, szlogeneket, majd a saját életünkre vetítve értelmezni azokat. Hol állunk jelenleg? A teljes mértékben környezettudatosan élek és az egyáltalán nem érdekel a bolygónk sorsa képzeletbeli skálán hova sorolnánk magunkat? Őszintén.

Természetesen nehéz mindennek megfelelni, de nem is kell. Sokszor hallani azt az elcsépelt mondást, hogy sok kicsi sokra megy, de most azért is ide írtam. Mert rávilágít az egyéni felelősségvállalás fontosságára a témában.

Mindenki tegyen csak annyit – és azon a részterületen, ahol tud –  amennyit képes jó érzéssel beépíteni a rohanó hétköznapokba. Haladjunk kis lépésekben. Lehet egy év múlva a vizek védelme és a mikroműanyag szennyezés ellen fogunk együtt kampányolni!

Az elmúlt évtizedek környezetvédelmi mozgalmainak hatására divat lett zöldnek lenni. Vagy inkább ciki nem követni a zöld trendet. Egyébként ez jó dolog, amíg lelkiismeretesen használják. Minden boltban kapható eco pack kiszerelés, lebomló csomagolású termék, újrahasznosított, zöld, illetve bio gazdaságból származó alapanyagokat tartalmazó készítmény, és még sorolhatnánk. Mi vásárlók pedig dönthetünk tudatosan – ez is egy divatos fogalom -, hogy mit vásárolunk meg.

A sorozatgyártott tömegtermékek piacán létezik egy olyan termékcsoport, melynek hatalmas a környezeti terhelése, létrehozásának minden pontján szennyezi a környezetet, és az iparban dolgozók életminőségére negatívan hat az etikátlan munkakörülmények miatt. Mindezekről mi, vásárlók, alig tudunk valamit. A divat csillogó, elit világa leplezi a ruha- és textilipar működésének árnyoldalait.

A szakmában mára megkerülhetetlenné vált a globális problémákra való megoldáskeresés, a fenntartható és a körforgásos gazdasági modellre épülő üzleti stratégia kidolgozására való törekvés. A piaci igényt kielégítő öko divatkollekciók – eco line, conscious line – és almárkák azonban sok esetben csak a felszínen láttatják zöldnek magukat. Egy ismert jelenség az úgynevezett green washing, amikor marketing célból, a jobb eladhatóság érdekében környezettudatosságra utaló fogalmakkal ruháznak fel egy-egy termékcsaládot. A márka a fogyasztókat megtévesztve zöldre mossa magát. Legyünk tehát résen, mit vásárolunk! A Fashion Revolution globális mozgalom többek között a divatipar átlátható működését követeli. A mozgalmat a 2013. április 24-én történt bangladeshi katasztrófa hívta életre. Dakkában összeomlott a Rana Plaza nevű ruhagyár épülete, 1134 ember vesztette életét és további 2500 ember sebesült meg. ( https://www.fashionrevolution.org/hungary/ )

A divatforradalom éves divat-átláthatósági indexben rangsorolja és értékeli a legnagyobb világméretű divatcégeket aszerint, hogy mennyi információt tesznek elérhetővé a társadalmi, illetve a környezetvédelmi politikájukról, illetve annak gyakorlatairól és lehetőség szerint a mért hatásokról. A jógyakorlatok és az előremutató kezdeményezések mellett a divatmárkák etikátlan, kizsákmányoló, környezetünkre, társadalmunkra káros vonatkozásaira hívja fel a fogyasztók figyelmét. Minden év áprilisában, a Fashion Revolution Week alatt tervezők, gyártók, kézművesek, ruhaipari dolgozók, oktatási intézmények és fogyasztók fognak össze és teszik fel a kérdést: Ki készíti a ruhámat? Hol és milyen munkakörülmények között? 

Egy felelős, fenntartható ruha- és textilipari rendszer létrehozásához, a felgyorsult divatipar megreformálásához az ellátási lánc átlátható és etikus működése elengedhetetlen. A fast fashion márkák környezeti és etikátlan, emberi jogi visszaéléseiről részletesebben a következő cikkben olvashatsz. 

Balogh Dóra

Divat- és textiltervező, környezettervező

A program a KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 azonosító számú, „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című projekt keretében valósul meg.