Zöld karácsony, nagy karácsony. Kisült-e már…? - Future of Debrecen

Zöld karácsony, nagy karácsony. Kisült-e már…?

-avagy milyen fenyőfát válasszak?

A karácsony egyik legmeghatározóbb szimbóluma a karácsonyfa. A diós bejgli illata, a mézeskalács készítése és a fa díszítése mind-mind az ünnepi hangulat részei. De honnan is érkezik hozzánk a díszítésre váró fánk, és hogyan csempészhetünk egy kis ökotudatosságot ebbe a csodás ünnepbe?

Az első – és talán legnépszerűbb – opció a vágott fenyő. Azok a fák, amelyekkel a vásárokban találkozhatunk, mind-mind fatelepekről és nem erdőkből származnak. Méretüktől függően egy-egy fa kivágásáig akár 10-20 év is eltelhet, addig pedig részt vesznek a levegő megtisztításában. Ökológiai szempontból azonban fontos megjegyezni, hogy örökzöld fák lévén folyamatosan hullajtják tűleveleiket, amelyek savanyítják a termőhelyet. Ha az érintett fa nem megfelelő telephelyről származik, ott nagy kárt tud okozni az adott térség ökoszisztémájában. Érdemes preferálni az ország nyugati részéről származó fákat, ha ezt a lehetőséget választjuk.  Fontos tudni, hogy már léteznek internetes katalógusok, ahol érdemes szétnézni, mert csak megrendelés esetén vágják ki a fákat, így amelyek nem kerülnek megvásárlásra, tovább tisztíthatják a környezetünket.

Jogosan merül fel bennünk a kérdés, hogy mit tudunk tenni a fákkal, miután lekerülnek róla a díszek? 

Miután tájékozódtunk, hogy lakóhelyünk környékén visszagyűjtik-e a fákat, a hirdetett időpontban kitehetjük őket a kijelölt helyek, illetve kukák mellé. Ebben az esetben a fákat leaprítják, majd tüzelőanyagként felhasználják, így biztosítanak több háztartás számára hőt és villamos áramot. De komposztálhatjuk is. Ha komposztáljuk, figyeljünk arra, hogy a tűlevelek lassan bomlanak, ezért vegyes komposztba inkább 3-4 centiméteres vastagságban rétegenként hintsük el. Laza szerkezetet ad majd a komposztunknak. A tűlevélből készült komposztot csak savanyú talajt kedvelő növények alá használhatjuk fel. A fa ágait felapríthatjuk mulcsnakvagy ha nem vágjuk őket annyira apróra, akkor akár a veteményesben karóként is szolgálhatnak tavasszal. 

Műfenyő

Egyesek szerint a műfenyő is környezetbarát megoldásAzonban a legtöbbjét Kínában gyártják, előállításához PVC-t használnak, ami nem lebomló, gyártásához rengeteg erőforrásra és energiára van szükség. Érdemes megfontolni tehát, hogy milyen céllal vesszük a műfenyőt. Kizárólag akkor ruházzunk be rá, ha tudjuk, hogy ezt követően minden karácsony dísze ugyanaz a fa marad. Vásárlás során figyeljünk arra, hogy Európában gyártott terméket keressünk, és lehetőleg olyat, ami PE alapanyagból készült.

Élő fenyő kölcsönzése

Megannyi kertészet évek óta kínálja fel azt a lehetőséget, hogy gömbös fenyőfát kölcsönözzünk tőlük az ünnepek alatt. Ennél az esetnél fontos viszont mérlegelni, hogy a fenyőfák gondozása odafigyelést igényel.  Fontos, hogy a fát a díszítésig tartsuk hűvös, lehetőleg fagymentes helyen, majd fokozatosan vigyük a végleges helyre, hogy ne sokkoljuk őt a hőmérsékletkülönbséggel. Tehát ha nincs fagy, először kerüljön az erkélyre, majd a leghűvösebb helységbe a lakásban, végül pedig abba a szobába, ahol feldíszítjük. Itt a fűtőtesttől legtávolabb helyezzük el. Öntözhetjük kevés vízzel, tartsuk a földjét nyirkosan, de kerüljük a túlöntözést. 

Gömbös fa vásárlása

A legtöbb kertészetben megtalálható gömbös fák megvásárlását abban az esetben ajánlom, ha van kertünk, vagy ismerünk olyasvalakit, aki szívesen gondozná a fánkat az udvarában a későbbiekben.  Gondozása hasonló, mint a fakölcsönzéskor. 

Egyéb karácsonyfaalternatívák

De vannak DIY (csináld-magad ) megoldások is. Ehhez a képen látható karácsonyfához nincs másra szükség, csak 3-5 centi vastagságú faágakra, kötözőre és persze a kézügyességünkre. Ezen kívül, aki nem kötődik annyira a karácsonyfához, akár tűleveles vagy csupasz ágakat is díszíthet, ami egy vázába téve remek kelléke a karácsonyi dekorációnak.

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!