Komposztálás otthon - 5. rész - Future of Debrecen

Komposztálás otthon – 5. rész

Ökomenedzser

2024 januárjától Magyarországon is elindult a konyhai zöldhulladék és élelmiszer-hulladék – azaz a biohulladék – elkülönített gyűjtése. Célja, hogy a természetes szervesanyag-körforgásba minél nagyobb tisztaságú anyag kerülhessen vissza, és csökkenjen a hulladéklerakókon lerakott települési hulladék biológiailag lebomló tartalma. Amennyiben lehetőség van, komposztáljunk otthon, melynek jótékony, hasznos termékét a talajba visszaforgatva majd növényeink meghálálják.

Komposztálás otthon cikksorozatunk utolsó részében arra adunk Nektek választ, hogy milyen problémákkal találkozhattok a komposztálás során. 

Mit tegyetek, ha nem indul el a komposztálódás folyamata?

A probléma forrása lehet a túl alacsony külső hőmérséklet, nagy mennyiségű lomb bekerülése a komposztba, a nem megfelelő nedvességtartalom, de lehet, hogy a nem megfelelően aprított anyagok okozzák a gondot. Nem győzzük hangsúlyozni az aprítás fontosságát, 3-5 cm méretű darabokban helyezzétek el a különböző szerves anyagokat a komposztálóba!

Megoldási lehetőségek: 

  • Ellenőrizzétek marokpróbával, hogy megfelelő nedvességtartalma van-e a komposztnak! Akkor elég nedves, ha megszorítva egy maréknyi komposztot nem csepeg, hanem gombóccá áll össze.
  • Juttassatok hozzá nitrogéndús anyagot! (pl. konyhai zöldség hulladék)
  • Aprítsátok össze jobban az anyagot!

Mit tegyetek, ha valami bűzlik?

Ha orrfacsaró ammóniaszag árad a komposztotokból, akkor a magas nitrogéntartalom okozhat gondot, de előfordulhat, hogy már rothadásnak indult növények kerültek a komposztba, vagy egyszerűen csak túl tömör és a komposzt belseje nem kap elég levegőt. Ha túl nedves a komposzt, elszaporodnak benne az anaerob baktériumok, és beindul a rothasztási folyamat.

Megoldási lehetőségek:

  • Ne hagyjátok sokáig állni a nyersanyagokat, mielőtt a komposztba tennétek!
  • Biztosítsátok a komposzt levegőzését száraz, magas széntartalmú anyag hozzáadásával! (pl. szalma, ágak, gallyak)
  • Forgassátok át a komposztot gyakrabban! (4-6 hetente)
  • Aprítsátok föl még jobban a konyhai hulladékot, és dolgozzátok bele a kupacba.

Mit tegyetek, ha megjelennek a nem várt vendégek?

A meleg időben bomló szerves anyag sok élőlényt odavonz, hiszen ez táplálékforrást jelent számukra. Ilyen élőlények lehetnek pl. a legyek, muslicák, darazsak, vagy a rágcsálók. További „komposztvendégeitek” lehetnek az úgynevezett ászkarákok, amelyek a komposztba került anyagok lebontásában játszanak szerepet. A jelenlétük nem okoz problémát. 

A komposzt azonban meg is hangyásodhat vagy elszaporodhatnak benne a fülbemászók. Ők szintén veszélytelen komposztbontók, de jelezhetik, hogy a komposztképződés lelassult! Akkor szabadulhattok meg tőlük, ha a komposzt hőmérséklete megemelkedik. Legalább kéthetente rakjátok át a komposzthalmot.

Megoldási lehetőségek:

  • Ne hagyjátok sokáig állni az edényben a konyhai hulladékot, mielőtt kikerülne a komposztra!
  • A friss konyhai hulladékot mindig lazán keverjétek bele a komposzt felső részébe!
  • Ha rágcsálók jelennek meg, kerüljétek a tojáshéj komposztra helyezését!
  • A rágcsálóktól megszabadulhattok a komposzt átrostálásával. 
  • Ha már a felhasználás előtt vagytok, egyszerűen terítsétek szét a felhasználandó komposztot. A bogarak nagyon hamar eltűnnek belőle.

Gyomos komposzt?

Sokszor a kellően meleg komposzthalomban is maradnak életképes gyommagvak, amelyek a jó melegben kicsíráznak. Nincs más hátra, húzgáljátok ki őket gyökerestül!

Tűzforró a komposzt?

A komposzt hőmérséklete meghaladhatja a 70°C hőmérsékletet, amennyiben túl magas a víztartalma, és túl sok a nitrogén a komposztban. Állati trágya komposztálásakor akár öngyulladás is bekövetkezhet.

Megoldási lehetőségek:

  • Forgassátok át a komposztot, hogy a magasabb hőmérsékletű mag kívülre kerüljön!
  • Semmiképp ne hagyjátok, hogy 70°C fölé emelkedjen a hőmérséklet!
  • Keverjetek a komposzthoz földet, illetve magas széntartalmú anyagot!
  • Ellenőrizzétek a nedvességtartalmat forgatás után! (gyorsan elpárologhat a víz)

Kedves Olvasóink! A Komposztálás Otthon sorozatunk ötödik, egyben befejező fejezetét olvashattátok.  Köszönjük, hogy velünk „komposztoltatok”.

Az ökomenedzser iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály, 4025 Debrecen, Barna utca 23. 90. sz. iroda 
Ökomenedzserek: Tornainé Kicsák Edit, Ulveczki Csaba
E-mail: hungairy@ph.debrecen.hu
Telefon: 06 52 511 408


HU V Az Eur¢pai Uni¢ t†rsfinansz°roz†s†va_POSU:\palfi.zsuzsa\02_LIFE_Megvalósítás\2020\E akció\Kommunikációs eszköztár\hungairylogo.png
A HungAIRy LIFE integrált projekt 2019-ben indult 10 településen, köztük Debrecenben, amelynek fókuszában az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma megoldása; a levegőminőség javítása áll. Ezt többek között emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával valósítják meg a projektben részt vevő partnerek. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen célok mentén olyan zöld felületeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztább legyen a levegő.

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!