A világban hallottam

Komposztálás speciális hulladékokkal – Kávézacc, tojáshéj és más konyhai melléktermékek

Szabó Tamara

A komposztálás egy szuper módja annak, hogy csökkentsük a háztartási hulladékot és közben tápláljuk a talajt – de vajon minden maradék mehet a komposztba? Sokszor felmerül a kérdés, hogy mi legyen a kávézaccal, a tojáshéjjal vagy akár a citrusfélék héjával. Vajon tényleg hasznosak a komposztálás szempontjából, vagy inkább problémát jelentenek? Nézzük meg!

Kávézacc: A komposzt rakétaturbója vagy problémás hulladék?

A kávézacc rengeteg hasznos tápanyagot tartalmaz, például nitrogént, ami elengedhetetlen a jó minőségű komposzthoz. Ráadásul a földigiliszták imádják, szóval segít a talajélet felpezsdítésében. Viszont túl sok kávézacc savanyíthatja a komposztot, ezért érdemes keverni más anyagokkal, például falevelekkel vagy tojáshéjjal.

Előnyök:

  • Gazdag nitrogénben, így segíti a komposzt érését.
  • A giliszták imádják!
  • Kávéillatú komposzt? Miért ne?

Hátrányok:

  • Túl nagy mennyiségben savasíthatja a talajt.
  • Ha egyben marad, könnyen penészedhet.

Tipp: Szórd szét vékony rétegben, és keverd össze más szerves anyagokkal!

Tojáshéj: Tápanyagbomba vagy felesleges töltelék?

A tojáshéj főként kalcium-karbonátból áll, ami tökéletes talajjavító. Ha apróra töröd, gyorsabban lebomlik, és segít megelőzni a talaj savasodását. De ha egyben hagyod, akkor akár évekig is felismerhető maradhat a komposztban.

Előnyök:

  • Kalciumot ad a talajhoz, ami jót tesz a növényeknek.
  • Segíthet megelőzni a talaj túlzott savasodását.
  • Csökkentheti a csigák kártételét a kertben.

Hátrányok:

  • Egészben nehezen bomlik le.
  • Túl sok belőle felboríthatja a komposzt egyensúlyát.

Tipp: Törd apróra a héjat, vagy akár darálhatod is, hogy gyorsabban lebomoljon!

Citrusfélék héja: Komposzt-ellenség vagy szuper hozzávaló?

A narancs, citrom és lime héja tele van antioxidánsokkal és illóolajokkal, ugyanakkor sokszor növényvédő szerrel kezelt is. A magas illóolaj tartalom miatt lassan bomlik le, ezért nagy mennyiségben a komposztra téve akadályozhatja a komposztálási folyamatot.

Előnyök:

  • Távol tarthatja a kártevőket a komposzttól.
  • Antibakteriális hatású lehet.
  • Kellemes illatot adhat a komposztnak.

Hátrányok:

  • Lassan bomlik le.
  • Nagy mennyiségben savasíthatja a komposztot.
  • Gátolhatja a giliszták és baktériumok munkáját.

Tipp: Vágd apróra, és csak kis mennyiségben add a komposzthoz!

Kenyér és egyéb konyhai maradékok – Mi mehet még?

  • Kenyeret és tésztát csak óvatosan! Kis mértékben és leginkább száraz állapotban tegyük csak rá a komposztra.
  • Tejes és zsíros ételek inkább NE! Ezek lassan bomlanak le és vonzzák a rágcsálókat.
  • Ételmaradékot, húsmaradékot se tegyünk a komposztra! Könnyen büdössé válnak és szintén odavonzzák a kártevőket, rágcsálókat.

Összegzés: Használd okosan a konyhai hulladékot!

A komposztálás fantasztikus lehetőség arra, hogy csökkentsük a szemét mennyiségét és közben tápláljuk a talajt. A kávézacc, a tojáshéj és a citrusfélék is hasznosak lehetnek, ha megfelelően kezeljük őket. A lényeg az arányok és a változatosság! Kísérletezz, és figyeld meg, hogyan reagál a komposztod. Ha tudatosan állsz hozzá, nemcsak a környezetednek teszel jót, hanem a növényeid is hálásak lesznek érte!

Az ökomenedzser iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály, 4025 Debrecen, Piac utca 20. 211. sz. iroda 
Ökomenedzserek: Tornainé Kicsák Edit, Ulveczki Csaba Lajos
E-mail: hungairy@ph.debrecen.hu
Telefon: 06 52 511 583


HU V Az Eur¢pai Uni¢ t†rsfinansz°roz†s†va_POShungairylogo
A HungAIRy LIFE integrált projekt 2019-ben indult 10 településen, köztük Debrecenben, amelynek fókuszában az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma megoldása; a levegőminőség javítása áll. Ezt többek között emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával valósítják meg a projektben részt vevő partnerek. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen célok mentén olyan zöld felületeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztább legyen a levegő.

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!