A Debreceni Biodiverzitás Központ szakmai véleménye a debreceni fehér gólyák különös élőhelyválasztásáról

A napokban felmerült egy hír a közösségi médiában, miszerint Debrecen déli részén és Szepes környékén ipari tevékenység miatt nehéz helyzetbe kerültek a fehér gólyák. A hír szerint egy korábbi vizes élőhelyen talajmunkát végeztek, emiatt a területen több tucat gólya éhezik és szomjazik. Ez a téves információ futótűzként terjedt különböző oldalakon, nagy felháborodást kiváltva az állatszerető emberekből.

A Debreceni Egyetem Biodiverzitás, Vízgazdálkodás és Klímaváltozás Kompetencia Központ eljuttatta a Future of Debrecenhez a hiteles információkat, melyet változtatás nélkül közreadunk.

„Központunk a felmerült kétségekre szakmai választ szeretne adni, megnyugtatva ezzel a gólyákért aggódó embereket.

A debreceni fehér gólyák nincsenek veszélyben. A Déli Ipari Parkban látható óriási gólyacsapatok több okból figyelhetőek meg az építési területen. Az első ok, hogy a debreceni fehér gólyák többsége a város déli részén fészkel. Itt állnak ugyanis rendelkezésükre azok a nagyobb gyepterületek, kaszálók, csatornapartok, ahol táplálkozhatnak és számos villanyoszlop, melyeken fészket építhetnek. A táplálkozásukban központi szerepet játszik a debreceni hulladéklerakó a gólyák rengeteg rovart, rágcsálót és emberi eredetű hulladékot, pl. kidobott élelmiszert találnak. A fehér gólyák nagyon gyakran táplálkoznak szeméttelepeken, és ez sajnos nem mindig előnyös számukra. Külföldi vizsgálatok szerint a gólyák gyomrában akár több száz befőttesgumi és egyéb hulladék is lehet, mert tápláléknak néznek bizonyos tárgyakat. A gólyák gyülekezésének oka továbbá, hogy most van a fehér gólya fiókák kirepülésének ideje. A fészket elhagyó fiatal madarak az idősebbekkel együtt csapatokba verődnek, ilyenkor akár több százas gólyacsoportok is kialakulnak.

A Déli Ipari Parkban végzett földmunka nem csapdába ejtette a gólyákat, hanem éppenhogy odavonzotta. A talaj bolygatásával rovarok és rágcsálók tömegei kerülhettek a felszínre, könnyű prédát jelentve a rájuk vadászó madaraknak. Ugyanez a jelenség figyelhető meg a mezőgazdasági munkák során is: a szántást végző traktorokat gyakran követik sirályok, varjak, ölyvek és gólyák, hogy összegyűjtsék a kiforgatott apró állatokat. Ha pedig nem táplálkozásra, akkor pihenésre, tollászkodásra is használhatják is az olyan mesterséges élőhelyeket, mint a Déli Ipari Park földmunkával érintett területe. Örülnünk kellene annak, hogy a gólyák ilyen nagy számban használják még ezeket a területeket is.

A szomjazó gólyák híre sem igaz. Az interneten látható kép készítésének helyszínétől pár száz méterre folyik a Tócó, mely ezen a szakaszon állandó vízborítottságú. A gólyák ebből isznak, ezt bárki megfigyelheti. Az országos szinten jelentkező extrém aszály valóban nehéz helyzetbe hozza az élővilágot. Legfőképpen azzal segíthetünk az élővilágnak, ha madáritatókat vagy itatóvályúkat  helyezünk ki, és azokban naponta cseréljük a vizet.

A közösségi médiában többen úgy vélték, hogy a fehér gólyák „csapdába estek”. Fontos azonban tudni, hogy a fehér gólya hosszú távú vonuló madár. Évente akár 10 000 kilométert is megtesz afrikai telelőterületei felé. Nem valószínű, hogy egy ilyen kiváló röpképességű madár több tucat egyede egy számára kedvezőtlen területen maradna élelem és víz nélkül. Természetesen elrepülnek, ha nem megfelelőek számukra a körülmények.

A természetes élőhelyek globális és hazai csökkenése valóban fontos probléma, jelen esetben viszont nem erről van szó. Az élővilág segítéséért mi magunk is tehetünk: ritkább fűnyírással, a fák és bokrosok kíméletével, odúkkal, itatókkal és farakásokkal menedéket hozhatunk létre akár saját kertünkben is, a biológiai sokféleséget így növelni tudjuk, az élővilág képviselőiben pedig mi magunk is gyönyörködni tudunk.”