Kedves növényünk a hunyor - Future of Debrecen

Kedves növényünk a hunyor

Naturinda

Sokan összetévesztik, mások nem ismerik, egyesek odáig vannak érte. Ez a lágyszárú, évelő növény a tél folyamán mutatja meg magát és díszíti a kert adott szegletét. A leghidegebb évszakunkban alig van olyan növény, amely virágzik vagy téli alakjával – gondolok itt olyan növényekre, amelyek díszes szárukkal (pl. húsos som) vagy beszínesedett termésükkel (pl. tűztövis) – tűnik ki a kertből. 

Pár szót említenék a jelenlegi időjárási körülményekről is, amely kapcsolódik a télen virágzó és kora tavasszal virágzó növényekhez, így a hunyorhoz is.

Enyhe volt a január, és a február sem fog komoly hidegeket hozni. Bújnak a tulipánok, virágzik a téli jázmin, az ősszel ültetett árvácskák már újra virágot hoznak… sajnos ezek, mint tudjuk, igen korai jelenségek… 

Az idei téli időszak sajnos szokatlanul enyhe időjárást eredményez. Elmaradnak a hosszan tartó fagyok, amelyek sikeresen gyérítik a talajban megbúvó, áttelelni kívánó kártevők számát, vagy a különböző kórokozók téli képleteinek mennyiségét csökkentenék. Óva intenék bárkit is a „korai tavasz” megjelenésétől, illetve annak örömétől! Évről évre enyhe a tél, majd tavasszal nehezíti meg megannyi mezőgazdaságban vagy kertészeti szabadföldi ültetvényből gazdálkodók napjait a tavaszi fagyok alkalmával.

Természetesen még ne kertészkedjünk, hiába „engedett” ki a talaj, semmilyen dísznövényt vagy kertészeti haszonnövény magját ne ültessük még a talajba, kellően hideg van még ilyesfajta műveletekre!

A hunyornak számos faja ismert a világon. A Balkán-félszigeten, Dél- és Közép-Európa, Törökország és Kína nyugati területein honos. Bár hazánkban is fellelhető több faja és számos fajtája, ezekből mindössze csak három faját jegyzik itt őshonosként. Ezek a következők: kisvirágú hunyor, pirosló hunyor és az illatos hunyor. Hazánkban ezek védett fajok, óvjuk őket mi is! Helleborus niger (fekete hunyor) a legkorábban virágzó faj.

A hunyorok jellegzetességei, hogy már enyhe tél alkalmával vagy kora tavasszal megjelennek virágai. Angolszász vidékeken karácsonyi rózsaként tartják számon, hiszen ott még hamarabb nyílnak virágai az enyhe tél miatt. A boglárkafélkék családjába tartozó középmagas évelő dísznövény, amely mérgező. Van közöttük lombhullató és örökzöld faj is. Fényes levelei összetettek, színük mélyzöld vagy világoszöld. A virág igazi jellegzetessége a bókoló sziromok és sárga porzók által alkotott különleges látvány. Színviláguk teljesen változatos, legjellemzőbb a rózsaszín, lila és sötétvörös, valamint a kék és zöldes árnyalatú virágok.

A növény igen hosszan virágzik, akár egy hónapot is fölölhet a virágzási ciklus. Virágkötészetek alkalmazhatják vágott zöldként is. Amit mi színes csészeleveleknek gondolunk, az valójában csészelevekből módosult fellevél. Elvirágzást követően toktermésével díszít, melyek körül a fellevelek még mindig megtalálhatóak, csak mélyebb színben.

Igényeit tekintve kedveli a meszes talajokat, a félárnyékos helyet, valamint a jó vízáteresztésű talajokat. Augusztus végén vagy szeptember elején ültessük. A szakirodalom szerint a több éves tövek esetében kerüljük a nyári öntözést, mivel a növény számára ez egy nyugalmi periódus, ellenben a tő kipusztul. Tapasztalatom szerint nagy forróság esetén háromhetente érdemes kevés vízmennyiséget adni számukra, mert idő előtt elgyengül a tő. Évelő, maximum 5 évig maradhat ugyanazon a helyen, utána, ha még életképes, akkor ültessük más helyre a nyár folyamán. Egyébként ne mozgassuk, bolygassuk, mert azt nem részesíti előnyben a növény. Évente meghálálja a kis adag érett szarvastrágya mennyiségét, melyet ősszel vagy tavasszal dolgozzunk óvatosan a talajába.

Két kórokozó szokta megtámadni, de leginkább a levélfoltosság jellemző. Ezt körültekintő gondozással megelőzhetjük úgy, hogy a régi elszáradt leveleket eltávolítjuk (januárban és februárban) a növényről. Metszőollóval vágjuk ki teljesen a tövénél a fertőzött lombleveleket, majd ezt ne tegyük a komposztba, nehogy befertőzze azt! Természetesen lehet gombaölővel is permetezni, de ez a mechanikai művelet költséghatékonyabb és természetbarát is egyben.

Tőosztással vagy magról szaporítható. Előbbi sikeresebb és kertészeti vonatkozásban bevált szaporítási forma.

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!